Ugrás a tartalomhoz

Richard Stallman

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Stallman szócikkből átirányítva)

Angol


Főnév

Richard Stallman (tsz. Richard Stallmans)

  1. (informatika) Richard Matthew Stallman, gyakran csak RMS néven ismert, amerikai programozó, hacker, aktivista és a szabad szoftver mozgalom atyja. 1953. március 16-án született New Yorkban. Az informatikatörténelem egyik legmeghatározóbb alakja, akinek filozófiája és munkássága alapjaiban változtatta meg a szoftverekhez való viszonyunkat.


Korai élet és tanulmányok

Stallman már fiatal korában kivételes tehetséget mutatott a matematikában és programozásban. A Harvard Egyetemen tanult fizikát, majd a legendás MIT (Massachusetts Institute of Technology) mesterséges intelligencia laboratóriumában kezdett dolgozni programozóként a 1970-es évek végén.

Ekkoriban még szokás volt, hogy a kutatók és programozók megosztják egymással a forráskódokat – ezt Stallman természetesnek és helyesnek tartotta.


A szabad szoftver mozgalom kezdete

A nyolcvanas évek elején azonban egyre inkább terjedtek a zárt forráskódú, kereskedelmi szoftverek, amelyek nem engedték meg a felhasználónak a szoftver módosítását, megosztását vagy tanulmányozását.

Stallman ezt etikai problémának látta. Úgy vélte, hogy a szoftverfejlesztésnek és -használatnak a felhasználói szabadságon kell alapulnia – a szabadságon, hogy az emberek együttműködhetnek, tanulhatnak egymástól és fejleszthetik a programokat.


GNU projekt

1983-ban Stallman elindította a GNU projektet (GNU’s Not Unix), amelynek célja egy teljesen szabad operációs rendszer megalkotása volt, Unix-kompatibilis módon. Az első lépés az volt, hogy újraalkossa az operációs rendszer összes komponensét – editor, compiler, shell, debugger, core utilok, stb.

A GNU projekt részei:

  • Emacs – fejlett szövegszerkesztő
  • GCC – GNU Compiler Collection
  • GDB – GNU Debugger
  • Bash, Coreutils, stb.


Free Software Foundation (FSF)

1985-ben Stallman megalapította a Free Software Foundation (FSF) nevű non-profit szervezetet, hogy intézményesítse a mozgalmat. Az FSF célja: a szabad szoftverek fejlesztésének, terjesztésének és védelmének támogatása.

Stallman bevezette a négy szoftverszabadság fogalmát, melyek minden szabad szoftver alapját képezik:

  1. Szabadság a program futtatására.
  2. Szabadság a program tanulmányozására és módosítására.
  3. Szabadság a program másolatainak terjesztésére.
  4. Szabadság a módosított változatok megosztására.


GPL – a General Public License

Stallman egyik legnagyobb hatású alkotása a GNU General Public License (GPL), amely a szoftver szabad használatát jogilag is biztosítja. A licenc copyleft elven működik: aki GPL-es szoftvert módosít és terjeszt, annak a módosított változatot is GPL alatt kell továbbadnia.

Ez megakadályozza a „szabad” szoftverek kisajátítását és „bezárását”.


GNU/Linux névviták

A 1990-es évek elején a Linux kernel (Linus Torvalds) megjelenésével a GNU rendszer működőképessé vált. A legtöbben az operációs rendszert egyszerűen Linux-nak hívják, de Stallman ragaszkodik a GNU/Linux elnevezéshez, mert a rendszer nagyrészt GNU komponensekből áll, és a filozófiáját is a GNU határozta meg.


Nézetei és filozófiája

Stallman nem csupán technikai ember, hanem filozófus is. Ő a szabad szoftvert etikai és társadalmi kérdésként kezeli, nem csupán technikai vagy gazdasági választásként.

Ellenzi:

  • A tulajdonosi (proprietary) szoftvereket.
  • A DRM (Digital Rights Management) rendszereket.
  • A szoftverszabadalmakat.
  • A „szoftver mint szolgáltatás” (SaaS) modelleket, ahol a felhasználó nem uralja a szoftvert.

Saját operációs rendszereként Trisquel-t (teljesen szabad GNU/Linux disztribúció) használ.


Aktivizmus és előadások

Stallman a világ számos pontján tartott előadásokat a szabad szoftverek fontosságáról. Megszokott ruhája: piros póló, hosszú haj és szakáll. Gyakran humorral fűszerezi előadásait, például „St IGNUcius”, a „szabad szoftverek szentje” szerepében lép fel.

Publikációi közül kiemelkedik:

  • The GNU Manifesto (1985)
  • Free Software, Free Society – tanulmánygyűjtemény
  • Why Open Source misses the point of Free Software – kritika az „open source” mozgalommal szemben


Kritika és viták

Stallman megosztó személyiség. Egyrészt zseniális programozó és elvi harcos, másrészt sokan kritizálják viselkedését és nézeteit:

  • Bizonyos társadalmi kérdésekben (pl. nemi egyenlőség, etikai határok) tett megnyilatkozásai vitát váltottak ki.
  • 2019-ben lemondott az MIT-nél és az FSF elnökségéről egy e-mailes kommentár miatt, amelyet sokan ízléstelennek tartottak.
  • 2021-ben visszatért az FSF igazgatótanácsába, ami újabb vitákat kavart.


Öröksége

Richard Stallman munkássága nélkül:

  • Nem lenne GNU, és valószínűleg a mai Linux disztribúciók sem lennének olyan formában, ahogy most ismerjük.
  • Nem létezne szabad szoftver licencelés, ahogy ma ismerjük.
  • A szoftverhasználatot sokkal inkább a cégek és nem a felhasználók szabályoznák.

Ő volt az, aki először etikai síkra emelte a szoftverfejlesztést, és egy közösségi, együttműködésen alapuló modellt helyezett a középpontba.


Záró gondolat

Stallman nem csak a programkód, hanem a szabadság kódolója is. Lehet vele egyetérteni vagy sem, de kétségtelen, hogy ő volt az első, aki komolyan feltette a kérdést: “Ki irányítja a számítógépünket – mi, vagy valaki más?”


További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Richard_Stallman&oldid=3504469”