Szerkesztő:Sotineolog/nyelv-elv-gyakorlator(ok)

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szó-határozó[szerkesztés]

Bevezető gondolatok[szerkesztés]

A Szó-határozó elvileg úgy működik, mint bármely más Határozó - pl. növényhatározó, és némileg úgy is, mint egy (nyelvészet) határozó v. (nyelvtan) határozó szó - azzal a lényeges különbséggel, hogy itt a szavak szerepelnek az anyagi, valós tárgyi látvány vagy hangélmény szintjén, illetve, hogy azok helyett a különböző szavak tulajdonságait vesszük számba és határozzuk meg (vagyis határoljuk el egyéb mástól), keresvén a más szavakhoz viszonyított hasonlóságokat és eltéréseket - amelyekből aztán azokra a dolgokra, jelenségekre, élő és élettelen lényekre és magára a dolgok, tárgyak, lények lényegére próbálunk következtetni, amiket azok (írott v. hangos beszéd formájában) jelölnek.


Fajok az Élővilágban és a Szóvilágban[szerkesztés]

  • Tudós feltételezések szerint a földön sok millió faj létezik, amelyek közül csak igen kis hányada került tudományos nyilvántartásba.
  • Ezzel szemben a szavaknak 11-12 faja van (habár a szófajokat a szavak osztályainak nevezik, amik a fajokhoz képest magasabb kategóriát képeznek) - a mai meghatározó Nyelvtanok ill. Szótanok szerint.
  • A fenti összehasonlítás képtelenségét még csak fokozza az a tény, hogy a szavak elvileg felső határ nélkül, folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben keletkeznek, éspedig az összes ma élő (néhány ezer) nyelvben.
  • Kérdés az is, hogy miként lehet = ha egyáltalán van rá mód - a szavakból (azaz a sok-sok nyelv állandó átalakulásban lévő szókincséből) bármilyen helytálló következtetést levonni az általuk jelölt dolgok tulajdonságait illetőleg.

A Ló mint faj[szerkesztés]

  • Ha a - mint állat - tudományos besorolását nézzük (vagy személyesen odamegyünk hozzá egy karámban v. istállóban), egészen más (tényszerű) dolgokat, megállapításokat találunk leirva (vagy tehetünk róla), mint amikor nyelvi szempontból nézzük a szót, és nem magát az állatot - miközben egyik szempont v. szemlélet sem téves v. szükségtelen, inkább kiegészítik egymást.

Ló - a wikiszótár cikke[szerkesztés]

  1. A (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus).
  • És noha a lovon lehet lovagolni, a ló szó pedig erre alkalmatlan - hacsak nem átvitt értelemben (ki vitte át, hova és miért?), maga a szó vizsgálata is lehet érdekes, hasznos és tanulságos.
  • Ahány ház, annyi szokás - szokás mondani, mint ahogy azt is mondhatjuk:

Ahány nyelv, annyi ló[szerkesztés]

  • (Ehhez még a nyelvjárások változatai is hozzáadódnak: pl. lou, lú, stb.)

A ló értelmű szavak egy nyelven belül is nem kis számban vannak - a magyarban ilyenek pl. a csődör, kanca, paripa, gebe, csikó, póni stb. Ha a ló a fajjal azonos, akkor a felsoroltak a lónak a fajtái. Vannak rokon nyelvek, amelyek ugyanazon szót használják egy-egy dolog, tárgy, lény, fogalom megnevezésére, de az egyébként eltérő (nyelvű) szövegkörnyezetben ez sokszor fel sem tűnik. Mint ahogy magyarul sem gondolunk a ra, ha a lóca szót halljuk v. olvassuk. Mint ahogy a "szentmihály lova" kifejezés hallatán sem egy hús-vér telivér ló jelenik meg lelki szemeink előtt, hanem a kopor-só-tartó temetkezési segédeszköz, amihez azonban a ló-ca mégiscsak hasonlít(ható) - nem csak alakilag -, már csak azért is, mert egyik sem eleven (mert) fából van, és terhet visel a hátán mindkettő, és lába is 4 van (ennek ellenére egyik sem bot-lik meg, mert a bot-láb nem bot-or-kál v. bot-ladozik)...

Ló és fajtái[szerkesztés]

  • Nem biológiai szempontból vesszük elsősorban vizsgálat alá a lovat, habár segédanyagként mindazon tudásra szükség van, ami a lóval kapcsolatos, a tenyésztésével, mint haszonálattal és egyéb lóságokkal összefüggésben van.
  • Nézzük most hát a szavak szintjén:

A ló[szerkesztés]

  • két betűből álló (van "ál ló" azaz hamis ló is), egy szótagú magyar szó, szófaj szempontjából: névszó, azon belül: főnév.
  • a ló színe - egyik meghatározó - ha nem is perdöntő - tulajdonsága a lónak: a színe. Ismerjük a mesebeli Fehérló fiát, aki - a neve szerint bizonyosan - a Fehér Ló leszármazottja, gyermeke.
  • A szavak esetében nemigen jut az embernek az eszébe felvetni ezt a színnel kapcsolatos kérdést. Mert egyértelmű, hogy
  • nem feltétlenül fekete, de igen ritkán fehér. Iskolai táblára fehér kretával írva - ja, ez így ismerős. De fehér papíron a fehér ló éppen úgy láthatatlan és "ritka, mint a fehér tollú holló".

Ma sokat itt voltam, szinte seggész nap...

QUWIKI-s éjjeli bagó[szerkesztés]

éj-jeli-liba-gó, éjjeli szárnyas lény bagoly módjára éjjel-nappal - szinte - tanulom a wikit, nehezen megy... nincs kit kérdezzek, pedig nagyon- agyonlenne bizonyos dolgokkal-móddal tisztában lennem.

Tele vagyok tetvvággyal, csak fé(l)kez/kéz a tudatlanságom... lehet, elrontottam ezt-azt,belemártva magam több helyen is... legyen nekem megbocsájtva!...

Nyelvileg egyre tovább fejlődöm... ezt köszönhetem az itteni ide-oda turkállásnak is... Legnagyobb apróblémám talán az, hogyan kellene ezeket az új szempontokat érvényesíteni anélkül, hogy fel(há)borítsam teljesen az eddigi bevett szóká-sokat-elképszeléseket, gond-ó-latokat...

= Kuckó kék kem[szerkesztés]

arra gondoltam, hogy kezdetnek kialakitanék egy olyan kis zárt saját Cuzcot, feneséges fennsík-ot, ott a Magashokban, melyeknek a Hava sok, és a tava nem, ahó még a tava-lyi hó is nem old v. adult el... Ah!ol senki még Madar madárló sem jár, inkább a földön marad magyar-gya(ko)rlónal... Vagyis olyan hely kellene, ahol nem zavar-ok másnak, de engem éppen megzavar6nak... aki fel tud jönni/leereszkedni hozzám... De hegymászó/barlangász-kötelet hozz ám!

...Ahol kezdene működni a nyelveken és nyelven belüli szófejleejtés és -magyarázat a'la Sóti... /--sotimerlineolog 2006. július 3., 22:30 (CEST) / A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org/wiki/User:Sotineolog/napl%C3%B3szer%C5%B1_feljegyz%C3%A9sek" Azért hoztam ide át, mert azt hiszem itt lehet jobban megfaló-falusi-falsch-ú-falúsítani a szólinkeket, és a link szavakat... mivel itt az összes (még nem)létező szótár(ok is) rendelkezésemre áll(, nyak) - csak tanuljam meg hasnyálni!

Sed libera nos a malo[szerkesztés]

a latin malum jelentése: 1) alma, 2) rossz, gonosz. Mea mater mala est = 1) az én anyám rossz. 2) az én anyám almát eszik. - Félreérthető, ill. kétféleképpen érthető mert kétértelmű nem csak a mala, hanem az est is- attól függ, hogy akarjuk(?) A , mala, malo szhv. nyelven = kicsi. a kis termésű alma: vadalma, a vackor: mala jabuka = kis alma. Ez körte is lehet. Vacak, mert kicsi és még savanyú is, fanyar és timsós: összehúz minden lyukat az emberen/embörön (én/mbőrömön)... malena, maleno = kicsiny - meg a nagyNy

Gonosz[szerkesztés]

Sed libera a malo De szabadíts meg a gonosztól - imádkozzuk a Miatyánkban. De mit is kérünk az Atyától? Vajon mitől tud ő, ha szépen kérjük - mármint az Atyát - megszabadítani minket? Nos?/--Soti(merli)neolog 2006. július 4., 02:59 (CEST)