Taube

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /taʊ̯bɛ/

Főnév

Taube nn (birtokos Taube, többesszám Tauben, kicsinyítős Täubchen sn vagy Täublein sn)

  1. galamb

Etimológia

Lásd a dove szót.