Ugrás a tartalomhoz

Vernon L. Smith

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

Vernon L. Smith (tsz. Vernon L. Smiths)

  1. (informatika) Vernon Lomax Smith (született: 1927. január 1., Wichita, Kansas, USA) amerikai közgazdász, aki az experimentális közgazdaságtan (kísérleti közgazdaságtan) egyik megalapítójaként vált híressé. Módszertani újításaival lehetővé tette, hogy a közgazdaságtan elméleteit laboratóriumi környezetben, kontrollált kísérletek révén teszteljék. Az általa kidolgozott kísérleti módszerek forradalmasították az empirikus közgazdaságtant, és hozzájárultak az aukcióelmélet, piaci mechanizmusok és viselkedési közgazdaságtan fejlődéséhez. 2002-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjjal tüntették ki Daniel Kahnemannal megosztva.


Életút és tanulmányok

Vernon L. Smith Kansas államban született. Gyermekkora a nagy gazdasági világválság idejére esett, amely mély benyomást gyakorolt rá. Közgazdasági alapdiplomáját a Kansas Egyetemen szerezte meg, majd az MIT-n folytatta tanulmányait, ahol olyan professzorokkal dolgozott, mint Paul Samuelson és Robert Solow.

Az MIT után a Harvardon és más intézményekben is tanult, de igazán maradandót az oktatási és kutatási munkája révén alkotott. Pályafutása során tanított többek közt a Purdue Egyetemen, az Arizonai Egyetemen, a George Mason Egyetemen, valamint a Chapman Egyetemen.


A kísérleti közgazdaságtan úttörője

Smith legismertebb hozzájárulása a kísérleti közgazdaságtan (experimental economics) megalapítása és elterjesztése. E tudományág célja, hogy kontrollált laboratóriumi környezetben vizsgálja az emberek gazdasági viselkedését, és ezáltal tesztelje a közgazdasági elméletek pontosságát, alkalmazhatóságát.

1. A laboratórium mint közgazdasági “piac”

1956-ban Vernon Smith elsőként alkalmazta az osztott szerepjátékot (double auction) kísérletként, hogy demonstrálja a versenyző piacok egyensúlyi árainak kialakulását. Ezek a kísérletek kimutatták, hogy még kevés számú résztvevő esetén is gyorsan kialakul az elméletileg előrejelzett ár.

Ez meglepő volt, mert a közgazdasági elmélet általában sokszereplős, tökéletes piacok esetére jósol egyensúlyokat. Smith munkája azonban igazolta, hogy a versenyhez nincs szükség sok résztvevőre – már néhány szereplő is képes piaci egyensúlyt kialakítani.

2. A kísérleti módszer tudományos megalapozása

Smith nem csupán alkalmazta a kísérletezést, hanem formális elveket is kidolgozott:

  • Részvevőknek valódi ösztönzőket kell adni (például pénzt), hogy valós döntéseket hozzanak.
  • A szabályokat és környezetet kontrollált módon kell beállítani.
  • A kísérletek megismételhetőek és ellenőrizhetőek legyenek.

1976-ban publikált cikke, “Experimental Economics: Induced Value Theory”, lefektette a modern laboratóriumi közgazdaságtan alapjait, és meghatározta azokat a feltételeket, amelyek között a kísérletek relevánsak és érvényesek lehetnek.

3. Aukciók, árverések és piacmechanizmusok

Smith a kísérleteket többek közt aukciók és árverési formák vizsgálatára is alkalmazta. Összehasonlította a különböző aukciótípusokat:

  • angol aukció (emelkedő licit),
  • holland aukció (csökkenő licit),
  • zárt licitű aukciók,
  • kombinatorikus és többkörös aukciók.

Kísérletei segítségével értékelni tudta ezek hatékonyságát, bevételi teljesítményét és igazságosságát, és hozzájárult például az amerikai mobilfrekvencia-aukciók (FCC spectrum auctions) mechanizmusainak kialakításához.


Nobel-díj (2002)

Vernon Smith 2002-ben Daniel Kahneman társaságában kapta meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat:

„a pszichológiai és gazdasági megközelítések integrálásáért a viselkedési közgazdaságtan terén (Kahneman), valamint a laboratóriumi kísérletek alkalmazásáért az empirikus gazdasági elemzésben (Smith)”.

Ez volt az első alkalom, hogy a közgazdasági Nobel-díjat egy módszertani újításért ítélték oda – nem elméleti modellért vagy konkrét gazdasági megfigyelésért.


Viselkedési közgazdaságtanhoz való viszonya

Bár Smith és Kahneman együtt kapták a díjat, eltérő nézőpontot képviseltek:

  • Kahneman a pszichológiai torzításokra, irracionalitásra koncentrált.
  • Smith viszont azt mutatta meg, hogy racionális viselkedés is lehetséges, ha az intézményi környezet megfelelő.

Smith gyakran hangsúlyozta: nem az emberi racionalitás hiányzik, hanem az intézmények, amelyek segítenek abban, hogy a viselkedés hatékony irányba terelődjön. Ezért kutatásai az intézményi közgazdaságtanhoz is közel állnak.


Intézményépítés és későbbi munkásság

Smith számos kutatóintézet és laboratórium alapítója volt:

  • Interdisciplinary Center for Economic Science (ICES) a George Mason Egyetemen,
  • Economic Science Institute a Chapman Egyetemen.

Itt multidiszciplináris kutatásokat végeztek, ötvözve a közgazdaságtant, pszichológiát, idegtudományt és kognitív tudományokat.

Témái közé tartoztak:

  • bizalom és együttműködés,
  • piaci buborékok és árfolyam-ingadozások,
  • erkölcsi döntések,
  • neuroökonómia.


Fontosabb díjak és elismerések

  • Közgazdasági Nobel-emlékdíj (2002),
  • John R. Commons-díj,
  • tagja az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának,
  • számos díszdoktori cím (pl. George Mason University, Universidad Francisco Marroquín).


Főbb művei

  • Papers in Experimental Economics (1991),
  • Rationality in Economics: Constructivist and Ecological Forms (2007) – fontos gondolati fordulata a racionalitás természetéről,
  • több száz tanulmány a kísérleti közgazdaságtan, viselkedési ökonometria és intézményelmélet témáiban.


Gondolatai az emberi viselkedésről

Smith megkülönböztette a konstruktív racionalitást (amelyet az emberek aktívan tanulnak, alakítanak) és az ökológiai racionalitást (amely spontán módon jön létre társadalmi normák, piaci szabályok és hagyományok révén).

Ez a kettős megközelítés lehetővé teszi, hogy a közgazdászok ne csupán az egyéni döntéseket, hanem a szociális interakciókat és szabályrendszereket is vizsgálják.


Hatása

  • A kísérleti módszerek mára alapvetőek a piacok, aukciók, intézmények és viselkedés vizsgálatában.
  • A közgazdaságtan határait kitágította a laboratóriumi tudomány irányába.
  • A közgazdasági modellek valóságtesztelésének egyik leghatásosabb eszközét honosította meg.


Záró gondolat

Vernon L. Smith munkássága megváltoztatta azt, ahogy a közgazdászok gondolkodnak az emberi viselkedésről és a piaci mechanizmusokról. Az elméletek validálását – pusztán történeti vagy statisztikai módszerek helyett – laboratóriumi kísérletek segítségével valósította meg. Ez a fordulat lehetővé tette, hogy a közgazdaságtan empirikus tudománnyá váljon, ahol az emberi viselkedést nemcsak feltételezni, hanem megfigyelni, tesztelni és értelmezni is lehet.

Ő volt az, aki megmutatta, hogy a piac nemcsak elméleti konstrukció, hanem egy emberi intézmény, amelynek működését kísérletileg is meg lehet érteni – és ez a közgazdaságtan egyik legnagyobb 20. századi újítása.

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Vernon_L._Smith&oldid=3511967”