Ugrás a tartalomhoz

Eugene Wigner

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Wigner Jenő szócikkből átirányítva)

Angol


Főnév

Eugene Wigner (tsz. Eugene Wigners)

  1. (informatika)

Wigner Jenő Pál (angolul: Eugene Paul Wigner; született: 1902. november 17., Budapest – meghalt: 1995. január 1., Princeton, New Jersey, USA) Nobel-díjas magyar származású amerikai fizikus, matematikus és mérnök. A 20. század egyik legnagyobb hatású elméleti fizikusa volt, aki a kvantummechanika szimmetriáinak matematikai megalapozásával, az atomenergia békés és katonai célú alkalmazásával, valamint a nukleáris reaktorok elméletével írta be nevét a tudománytörténetbe. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „a mag- és elemi részecskefizika elméleti alapjainak kidolgozásáért, különös tekintettel a szimmetriaelv alkalmazására”.


Gyermekkora és tanulmányai

Wigner Jenő zsidó polgári családban született Budapesten, a Galamb utcában. Már gyermekkorában érdeklődött a matematika és a fizika iránt. Szülei taníttatták, és kiváló oktatásban részesült a Fasori Evangélikus Gimnáziumban, ahol osztálytársa volt Neumann Jánosnak és Harsányi Jánosnak (aki később közgazdasági Nobel-díjat kapott).

Egyetemi tanulmányait Berlinben végezte, a Technische Hochschule gépészmérnöki karán, de hamar elmélyült az elméleti fizikában. Ott találkozott olyan nagy nevekkel, mint Albert Einstein, Max Planck, Werner Heisenberg és Erwin Schrödinger. A kvantummechanika születésének tanúja és résztvevője volt.


Karrier Németországban, majd Amerikában

Az 1920-as évek végén Németországban dolgozott, de a náci hatalomátvétel miatt – zsidó származása és demokratikus elvei miatt – az emigráció mellett döntött. 1930-ban már vendégprofesszorként tanított az USA-ban, majd 1936-ban végleg Amerikába költözött.

A Princetoni Egyetemen lett professzor, és az egyik legnagyobb hatású amerikai elméleti fizikus. Emellett a Manhattan-terv munkatársa is volt, részt vett az atombomba fejlesztésében, de később elkötelezett híve lett a békés célú nukleáris energiának.


Szimmetriák a kvantummechanikában

Wigner legjelentősebb tudományos munkássága a szimmetriák és csoportelmélet kvantummechanikai alkalmazásában rejlik.

Lényege:

  • A fizikai rendszerek szimmetriái – mint például térbeli elforgatás, tükrözés vagy időbeli megfordítás – meghatározzák a megengedett energiákat, mozgásokat és viselkedési módokat.
  • A csoportelmélet, amely a szimmetriák matematikai leírása, eszközzé vált a kvantumfizikában.

Wigner-féle elméleti eredmények:

  • Wigner osztályozta a Lie-csoportok reprezentációit kvantummechanikai rendszerekre.
  • A Wigner–Eckart-tétel segít az átmeneti valószínűségek kiszámításában.
  • Bevezette a Wigner-disztribúciót, ami a klasszikus és kvantummechanikai leírás közötti kapcsolatot írja le.

Munkássága alapja lett a magfizikának, részecskefizikának, kvantumtérelméletnek és a szilárdtestfizikának.


Atomreaktorok és Manhattan-terv

A második világháború idején Wigner a Chicago-i Egyetem Metallurgical Laboratory (Met Lab) vezető kutatója lett, ahol a világ első mesterséges atomreaktorának (Chicago Pile-1) elméleti tervezésében vett részt.

Ő dolgozta ki:

  • A reaktormérnöki tervezés alapjait,
  • Az urángrafitos reaktor koncepcióját,
  • A moderált neutronok szerepének elméletét.

Részt vett az atombomba-fejlesztés előkészítésében, de később kritikusan viszonyult az atomfegyverek alkalmazásához, és a nukleáris energia békés felhasználását szorgalmazta.


A Wigner-effektus

A Wigner-effektus azt írja le, hogyan deformálódik a kristályrács, ha nagyenergiájú neutronok vagy más részecskék bombázzák. Ez a felfedezés különösen fontos volt a reaktormagok élettartamának és viselkedésének megértésében. Mára a reaktorfizika egyik alappillére.


Filozófiai munkássága: „A matematika ésszerű hatékonysága”

Wigner nemcsak tudós volt, hanem filozófus is. 1960-ban megjelent híres esszéje, „The Unreasonable Effectiveness of Mathematics in the Natural Sciences” (A matematika ésszerűtlen hatékonysága a természettudományokban) komoly hatást gyakorolt a tudományfilozófiára.

Ebben felteszi a kérdést: Miért képes a matematika ilyen pontosan leírni a világot? – Az esszé arra a következtetésre jut, hogy ez csodához hasonló, és többet árul el a világról, mint amennyit felfogni vagy megmagyarázni tudunk.

Ez a gondolat a tudományos realizmus és a platonizmus irányába mutat.


Nobel-díj és elismerések

Wigner Jenő 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott, részben a szimmetriaelméletek alkalmazásáért az atommagok és elemi részecskék viselkedésének leírására.

További elismerései:

  • Enrico Fermi-díj (1958)
  • Franklin-érem (1950)
  • Max Planck-érem (1956)
  • National Medal of Science (USA)
  • Az MTA tiszteleti tagja
  • Az USA több egyetemén díszdoktorrá avatták


Személyisége és magánélete

Wigner háromszor házasodott, és két gyermeke született. Személyiségét szerénység, mély gondolkodás, humanizmus és humor jellemezte. Magyar gyökereit soha nem tagadta meg, gyakran tartott előadásokat magyarul, és kapcsolatot ápolt az MTA-val.

Erős vallási érzékenység és morális meggyőződés vezette pályáját, és mindig kiállt a tudomány emberközpontú alkalmazása mellett.


Öröksége

Wigner öröksége három fő területen maradandó:

  1. Elméleti fizika – A kvantummechanika szimmetriaelméletei, a csoportelmélet alkalmazása, Wigner-féle eloszlások.
  2. Nukleáris technológia – Atomreaktorok elméleti alapjai, neutronfizika, Wigner-effektus.
  3. Tudományfilozófia – A matematika és fizika kapcsolatának filozófiai vizsgálata.


Érdekességek

  • Magyar származása miatt a „marslakók” csoportjához sorolták (Neumann János, Teller Ede, Szilárd Leó és más magyar zseniális fizikusok).
  • Barátja volt Albert Einsteinnek, és gyakran vitatkoztak a kvantummechanika értelmezéséről.
  • Nevét ma több egyetem és kutatóintézet viseli (pl. Wigner Research Centre for Physics, Budapest).


Halála és emlékezete

1995. január 1-jén hunyt el Princetonban, 92 éves korában. Halálával egy korszak zárult le: ő volt az utolsó a kvantummechanika klasszikusainak generációjából. Munkássága ma is él, és alapját képezi a modern fizika és mérnöki tudományok nagy részének.


Összegzés

Wigner Jenő a 20. századi fizika egyik legnagyobb alakja volt – elméleti újító, reaktorfizikai úttörő és filozófiai gondolkodó. Összekötötte a matematikát a valósággal, a kvantumelméletet a szimmetriával, és a tudományt az emberiség szolgálatába állította. Nobel-díjas tudós, akinek gondolkodása, erkölcsi tartása és magyar gyökerei máig példaként állnak előttünk.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Eugene_Wigner&oldid=3509440”