Ugrás a tartalomhoz

Winston Churchill

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Winston Churchill (tsz. Winston Churchills)

  1. (informatika) Sir Winston Leonard Spencer Churchill (1874. november 30. – 1965. január 24.) brit államférfi, író, hadvezér és kétszeres miniszterelnök volt, aki leginkább arról ismert, hogy a második világháború idején az Egyesült Királyság miniszterelnökeként a náci Németországgal szembeni ellenállás vezetője lett. Élete során sokszorosan átírta a történelem menetét, miközben irodalmi és politikai teljesítményével is maradandót alkotott. 1953-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki „a történelmi és életrajzi művekben nyújtott mestersége és a kiemelkedő szónoki képességei” miatt.


Családi háttér és fiatalkor

Churchill aranykanállal a szájában született: az arisztokrata Spencer család leszármazottja volt, és apja, Lord Randolph Churchill, a Konzervatív Párt vezető politikusa. Édesanyja, Jennie Jerome amerikai milliomoslánya volt. Ennek ellenére Winston gyermekkora nem volt boldog: gyakran magányos volt, szülei ritkán törődtek vele.

Iskolai évei alatt inkább a történelem, irodalom és katonai ismeretek érdekelték, míg a matematika és latin gyengébben ment. Később a Sandhursti Királyi Katonai Akadémián végzett, és a hadseregben kezdte pályafutását.


Katonai szolgálat és háborús tudósítás

Churchill ifjú tisztként szolgált Kubában, Indiában, a szudáni Mahdi-felkelés leverésénél és a dél-afrikai búr háborúban. Mindezekből haditudósítóként is jelentkezett, és ezek az élmények alapozták meg írói karrierjét. Hamar ismert lett, különösen azután, hogy egy búr fogolytáborból drámai szökést hajtott végre – ebből igazi nemzeti hős vált.


Politikai karrier kezdete

1900-ban, 26 évesen bekerült a brit parlamentbe a Konzervatív Párt képviselőjeként, de hamar átlépett a Liberális Pártba, mivel nem értett egyet a párt protekcionista gazdaságpolitikájával. Az elkövetkező évtizedekben különféle miniszteri pozíciókat töltött be, például:

  • kereskedelmi miniszter
  • belügyminiszter
  • első tengeri lord (First Lord of the Admiralty)


Az I. világháború és a Gallipoli kudarc

Az első világháború alatt Churchill nagy lendülettel vetette bele magát a haditengerészet modernizálásába. Azonban a Gallipoli hadművelet (1915) – melynek fő szorgalmazója volt – katasztrófába torkollott: több tízezer brit és szövetséges katona esett el, a hadművelet kudarcba fulladt. Emiatt lemondásra kényszerült, és rövid ideig önkéntesként szolgált a francia fronton.


Köztes időszak és a politikai “sivatag”

Churchill később visszatért a politikába, újra a konzervatívokhoz csatlakozott. Az 1920-as és ’30-as években miniszteri szerepeket töltött be (pl. pénzügyminiszterként), ám az 1930-as években perifériára szorult. Sok politikai nézete (pl. India függetlensége elleni fellépés, vagy a társadalmi reformok elutasítása) miatt egyre elszigeteltebbé vált.


A náci fenyegetés felismerője

Míg sokan appeasement-politikát (megbékélés) követtek Hitlerrel szemben, Churchill hangosan figyelmeztetett a náci Németország veszélyére, sürgetve a hadsereg megerősítését. Ezek a jóslatok később igazolódtak, és a második világháború kitörése után visszahívták a kormányba.


Miniszterelnökként a háború élén (1940–1945)

Nevéhez fűződik az Egyesült Királyság kemény ellenállása Hitlerrel szemben. 1940 májusában, a Dunkirk-i visszavonulás és Franciaország összeomlása idején őt nevezték ki miniszterelnöknek.

Churchill híres beszédeiben (pl. „Vér, veríték és könnyek” vagy „Soha ilyen kevesen nem tartoztak ennyivel ilyen sokaknak”) a kitartás, hazafiság és szabadság szimbólumává vált. Az országot átvitte a Blitz bombázásain, megőrizte a harci szellemet, és végül az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval szövetségben legyőzte a tengelyhatalmakat.


Háború utáni politika és bukás

Hiába nyerte meg a háborút, az 1945-ös választáson vereséget szenvedett. A brit közvélemény szociális reformokat és jóléti intézkedéseket akart, nem háborús retorikát. Churchill ellenzékből bírálta a szovjet befolyás terjedését – ő használta először a „vasfüggöny” kifejezést a hidegháború elején.


Második miniszterelnökség és visszavonulás (1951–1955)

1951-ben újra miniszterelnök lett, ám ekkor már idős, betegeskedő emberként irányította az országot. 1955-ben visszavonult, utolsó éveiben már nem politizált aktívan.


Irodalmi és történetírói munkássága

Churchill nemcsak politikus volt, hanem termékeny író is: könyvei közül kiemelkedik:

  • A második világháború története (6 kötetes)
  • Az angol nyelvű népek története (4 kötetes)
  • My Early Life – önéletrajz
  • számos cikk, beszéd és pamflet

1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, nem szépirodalomért, hanem azért, mert „mesteri módon ábrázolta a történelmi és életrajzi eseményeket, valamint kivételes szónoki erejével védelmezte az emberi értékeket.”


Művészet, festészet és család

Churchill szenvedélyes festő volt – több száz festményt készített, melyeket ma is nagyra értékelnek. Emellett sakkozott, kertészkedett, szivarozott és élvezte a whisky-t.

Feleségével, Clementine Hozierrel 1908-ban kötött házasságot; öt gyermekük született.


Halála és öröksége

Churchill 1965. január 24-én halt meg, állami temetést kapott – ilyen tiszteletben korábban csak a monarchia tagjai részesültek. Temetése a világ egyik legnagyobb televíziós eseménye volt akkoriban.

Öröksége hatalmas:

  • Ikonikus nemzeti hős az Egyesült Királyságban
  • A szabadság, bátorság és kitartás szimbóluma
  • Politikai vitái ellenére máig a világ egyik legnagyobbra tartott vezetője


Érdekességek

  • Jellegzetes hanghordozása, tréfái, szarkazmusa és retorikai fordulatai legendássá váltak.
  • Sosem tanult felsőoktatási intézményben, mégis több egyetem tiszteletbeli doktorává avatta.
  • 2002-ben a BBC „Minden idők legnagyobb britjének” választotta.
  • Egyes híres idézeteit („We shall never surrender”, „Success is not final…”) ma is világszerte idézik.


Záró gondolat

Winston Churchill nemcsak a brit történelem egyik legkiemelkedőbb alakja volt, hanem a 20. század globális szimbóluma a zsarnoksággal szembeni ellenállásban. Szónoki ereje, történelmi tudása, politikai ösztöne és írói tehetsége összetett, kivételes személyiséget formált. Olyan ember volt, aki a történelem sodrásában nem sodródott, hanem irányt adott neki – és ezzel örökre beírta magát a világ emlékezetébe.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Winston_Churchill&oldid=3508001”