Ugrás a tartalomhoz

Ada Yonath

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Yonath szócikkből átirányítva)

Angol


Főnév

Ada Yonath (tsz. Ada Yonaths)

  1. (informatika) Ada E. Yonath (született: 1939. június 22., Jeruzsálem) izraeli kristallográfus, a fehérjeszintézis központi elemének, a riboszómának a szerkezetét meghatározó úttörő munkásságáról ismert. Módszerei és kutatásai új távlatokat nyitottak a molekuláris biológiában, gyógyszerfejlesztésben, és az antibiotikumok hatásmechanizmusának megértésében. Munkájáért 2009-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat, megosztva Venkatraman Ramakrishnan és Thomas A. Steitz tudósokkal.


1. Család és gyermekkora

Ada Yonath Jeruzsálem egyik szegénynegyedében született, askenázi zsidó családban. Apja, egy lengyel bevándorló, kisboltot üzemeltetett, de korán meghalt, amikor Ada még csak 11 éves volt. Édesanyja egyedül nevelte őt és húgát. A család szerény körülmények között élt, mégis nagy figyelmet fordítottak a tanulásra. Ada már gyermekkorában élénk érdeklődést mutatott a tudomány iránt – egyes visszaemlékezések szerint a család lakásának erkélyén kis kísérleteket végzett.


2. Tanulmányai

Középiskolai tanulmányai után Ada Yonath a Jeruzsálemi Héber Egyetemre iratkozott be, ahol kémia szakon szerzett BSc diplomát, majd biofizikából MSc fokozatot. PhD-fokozatát a Weizmann Intézetben szerezte meg, ahol doktori értekezését röntgenkrisztallográfiából, vagyis molekulák térbeli szerkezetének meghatározásából írta.


3. Kutatási területe: Riboszómák szerkezete

Yonath figyelmét hamar a riboszómák, az élő sejtek „fehérjegyárai” felé fordította. Ezek a komplex sejtszervecskék felelősek a messenger RNS (mRNS) alapján történő fehérjeszintézisért, és rendkívül fontos szerepet játszanak az élet fenntartásában.

A riboszómák két alegységből állnak (kis és nagy alegység), és főként riboszomális RNS-ből (rRNS) és fehérjékből tevődnek össze. Yonath célja az volt, hogy nagyméretű makromolekuláris komplexként vizsgálja a riboszómát röntgendiffrakciós módszerekkel – amit sokáig lehetetlennek tartottak.


4. Úttörő munka: Kristályosítás és diffrakció

Az 1980-as években Yonath volt az első kutató, aki sikeresen kristályosította a riboszómát, egy meglehetősen törékeny és bonyolult molekuláris rendszert. A kristályosításhoz extrém körülményeket használt: alacsony hőmérséklet, stabilizáló szerek és különleges sókoncentráció. Bevezette a kriokristallográfiát (fagyasztott minták vizsgálata), amely ma szabványos módszer nagy biomolekulák szerkezeti vizsgálatához.

Ezután szinkrotron sugárzással (nagy energiájú röntgenforrás) elkezdte tanulmányozni a kristályok diffrakciós képét, amiből 3D szerkezetmodellek készíthetők.


5. Szerkezeti biológia áttörései

Évekig tartó munka után Yonath kutatócsoportja az elsők között volt, akik nagy felbontású szerkezeti modelleket készítettek a:

  • bakteriális 50S riboszóma alegységről (nagy alegység),
  • majd a teljes riboszómáról.

Ezek a modellek nemcsak a fehérjeszintézis molekuláris mechanizmusát világították meg, hanem lehetővé tették azt is, hogy megértsék, hogyan kötődnek egyes antibiotikumok a riboszómához, gátolva ezzel a bakteriális fehérjetermelést.


6. Antibiotikumok és riboszómák

Ada Yonath munkája döntő fontosságú volt az antibiotikumok célpontjainak azonosításában. Mivel sok hatóanyag épp a riboszómát támadja (pl. eritromicin, tetraciklin), a riboszóma szerkezetének ismerete lehetővé teszi:

  • új antibiotikumok tervezését,
  • rezisztencia-mechanizmusok megértését,
  • a szelektív hatásmechanizmus kidolgozását – úgy, hogy a gyógyszer a baktérium riboszómáját támadja, de az emberiét nem.


7. Nobel-díj (2009)

2009-ben Ada Yonath megosztott kémiai Nobel-díjat kapott Venkatraman Ramakrishnan és Thomas Steitz kutatókkal „a riboszóma szerkezetének és működésének meghatározásáért”.

Yonath volt:

  • az első izraeli női Nobel-díjas,
  • az első közel 45 év után, aki nőként kémiai Nobel-díjat nyert (előtte: Dorothy Hodgkin),
  • és az első, aki a Nobel-díjat teljes egészében Izraelben végzett kutatásáért kapta.


8. Egyéb díjak és elismerések

Ada Yonath több rangos tudományos díjat kapott:

  • Wolf-díj kémiai kategóriában (2006),
  • L’Oréal–UNESCO díj a női tudósokért (2008),
  • Israel Prize (legmagasabb izraeli állami tudományos díj),
  • tagja a National Academy of Sciences (USA), Royal Society, French Academy of Sciences és más vezető testületeknek.


9. Tudományos és társadalmi szerepvállalás

Ada Yonath nemcsak tudósként, hanem példakép is a nők számára a természettudományos pályákon. Rendszeresen kiáll amellett, hogy a nők ugyanolyan sikeresen dolgozhatnak a természettudományokban, mint férfi társaik – csak egyenlő lehetőségekre van szükségük.

Személyiségét jellemzi:

  • a makacs eltökéltség,
  • a kreatív kockázatvállalás,
  • a tudomány iránti szenvedély,
  • és a munkába vetett hosszú távú hit.


10. Magánélet, stílus és örökség

Yonath egyszerre tudós és közéleti személyiség. Soha nem a hírnévért kutatott, hanem a tudásvágy hajtotta. Saját bevallása szerint a Nobel-díj számára „meglepetés volt”, és csak megerősítette abban, hogy érdemes a tudomány iránti szenvedéllyel dolgozni, még akkor is, ha évekig nincs eredmény.

Egyik legismertebb mondása:

„A kíváncsiság az én üzemanyagom.”

Összegzés

Ada Yonath egy kivételes tudós, aki bátorságával és kitartásával áttörte a kristallográfia és a molekuláris biológia határait. A riboszóma szerkezetének feltérképezése lehetővé tette a fehérjeszintézis pontos megértését és új antibiotikumok fejlesztését. Emellett példakép nők, fiatal kutatók és tudománybarátok számára világszerte. Története azt üzeni: a tudományos felfedezésekhez nemcsak tehetség és tudás, hanem szenvedély és elszántság is kell – akkor is, ha az út hosszú és magányos. Ada Yonath öröksége örökérvényű a tudomány történetében.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Ada_Yonath&oldid=3510774”