Muhammad Yunus
Főnév
Muhammad Yunus (tsz. Muhammad Yunuses)
- (informatika) Muhammad Yunus (született: 1940. június 28., Chittagong, Brit India – ma Banglades) bangladesi közgazdász, társadalmi vállalkozó és humanitárius, a mikrohitelezés és mikrofinanszírozás úttörője, a Grameen Bank alapítója. 2006-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki „gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében végzett munkájáért alulról jövő kezdeményezésekkel”.
Yunus nevéhez fűződik egy új, etikus pénzügyi modell kidolgozása, amely a világ szegényeinek – különösen nőknek – nyújt lehetőséget arra, hogy vállalkozások indításával kitörjenek a mélyszegénységből. Munkája forradalmasította a közgazdaságtan szociális dimenzióját, és hatással volt a globális fejlesztéspolitikára is.
Gyermekkora és tanulmányai
Muhammad Yunus egy 9 gyermekes muszlim családban született Chittagongban, a mai Bangladesben. Apja ékszerész volt, édesanyja pedig háztartásbeli. A család támogatta tanulmányait, és Yunus kivételes tehetséget mutatott már fiatalon.
Tanulmányait a Chittagongi Egyetemen kezdte közgazdaságtan szakon. Később ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokba, ahol 1961-től tanult a Vanderbilt Egyetemen, majd PhD fokozatot szerzett közgazdaságtanból. 1972-ben, Banglades függetlensége után, hazatért és a Chittagongi Egyetem közgazdaságtan-professzora lett.
A mikrohitel ötletének születése
Yunus egyetemi oktatóként hamar szembesült azzal, hogy a gazdasági elméletek nem nyújtanak megoldást a való élet nyomorúságos helyzeteire. Banglades falvaiban elképesztő szegénységgel találkozott. A kisemberek nem juthattak hitelhez, mert nem rendelkeztek fedezettel – így gyakran uzsorásokhoz fordultak, akik kizsákmányolták őket.
Yunus felismerte, hogy akár néhány dollárnyi hitel is elég lenne ahhoz, hogy valaki elindítson egy kis üzletet – például bambuszkosarakat fonjon, tyúkokat tartson vagy rizst termesszen. A probléma nem a munkakedv vagy képesség hiánya volt, hanem a pénzügyi hozzáférés teljes hiánya.
1976-ban, kísérleti jelleggel, 27 dollárt osztott szét 42 asszony között, saját zsebéből. Az eredmények lenyűgözték: a nők mind visszafizették a kölcsönt, és saját lábukra álltak. Ez a kis lépés vezetett a Grameen Bank (Falusi Bank) alapításához.
A Grameen Bank és mikrofinanszírozás modellje
A Grameen Bankot 1983-ban hivatalosan is megalapította. A cél: olyan kis összegű, fedezet nélküli hiteleket nyújtani szegény embereknek, különösen nőknek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy önálló vállalkozást indítsanak.
A Grameen-modell újdonsága:
- Fedezet nélküli hitel: nem kell ingatlan vagy vagyon a hitelhez.
- Csoportos felelősségvállalás: az adósok kis közösségeket alkotnak, amelyek egymásért felelősek.
- Nők előnyben részesítése: mivel a tapasztalat szerint a nők megbízhatóbb adósok, és jövedelmüket gyakrabban a család jólétére fordítják.
- Pénzügyi képzés és támogatás: nemcsak pénzt adnak, hanem oktatást és közösségi támogatást is.
A rendszer csodálatosan működött. A Grameen Bank visszafizetési rátája meghaladta a 95%-ot. A módszer gyorsan elterjedt Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában – sőt, még a fejlett országokban is megpróbálták alkalmazni.
Nobel-békedíj és nemzetközi elismerés
2006-ban Muhammad Yunus és a Grameen Bank megosztva kapták meg a Nobel-békedíjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint a mikrohitelezés új lehetőséget teremtett a békés fejlődésre, és hozzájárult a globális igazságosság megteremtéséhez.
Yunus így nyilatkozott:
„A szegénység nem a szegény ember hibája. A szegénység olyan környezet következménye, amely elzárja az embereket a lehetőségektől.”
A Nobel-díj után világszerte meghívták előadásokra, tanácsadásra, díjátadókra. 50-nél is több országban járt, könyveket írt, és új projekteket indított.
Társadalmi vállalkozások: új gazdasági filozófia
Muhammad Yunus nem állt meg a mikrohiteleknél. Új fogalmat vezetett be a köztudatba: a „social business” (társadalmi vállalkozás) modelljét. Ez olyan vállalkozást jelent, amely nem profitmaximalizálásra, hanem társadalmi problémák megoldására törekszik – például éhezés, egészségügy, oktatás, munkanélküliség.
Fontosabb kezdeményezései:
- Grameen Shakti – megújuló energiához juttatja a falusi háztartásokat (napenergia).
- Grameen Danone – tápláló joghurtot biztosít alultáplált gyermekeknek, megfizethető áron.
- Grameen Veolia Water – tiszta ivóvíz biztosítása vidéki közösségek számára.
Yunus meggyőződése, hogy a gazdaság nem csak a pénzről szólhat – az emberi méltóságról, felelősségről, közösségről is szólnia kell.
Kritikák és viták
Bár Muhammad Yunus munkássága világszerte elismerést kapott, idővel kritikák is érték:
- Egyesek szerint a mikrohitelek eladósodási spirált okozhatnak a legszegényebbek körében.
- Mások a Grameen Bank átláthatóságát kifogásolták.
- Bangladesi kormányzati körök politikai okokból támadták meg Yunust, és 2011-ben eltávolították a Grameen Bank éléről, hivatkozva életkorára.
Yunus ezeket visszautasította, és úgy véli, hogy a hatalom az ő függetlenségét és népszerűségét látta fenyegetésnek.
Könyvei és szellemi öröksége
Yunus több könyvet írt, amelyek közül legismertebbek:
- Banker to the Poor (A szegények bankára)
- Creating a World Without Poverty
- Building Social Business
Műveiben hangsúlyozza: a kapitalizmus újragondolása elengedhetetlen, ha a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni akarjuk. A vállalkozás lehet a társadalmi jó eszköze is – nem csupán a profit forrása.
Díjak és elismerések
A Nobel-békedíjon túl Yunus számos elismerésben részesült:
- Presidential Medal of Freedom (USA)
- Congressional Gold Medal (USA)
- World Food Prize
- Főiskolai és egyetemi díszdoktorátusok tucatjai
Nevét gyakran emlegetik a legnagyobb hatású élő közgazdászok és békeaktivisták között.
Összegzés
Muhammad Yunus élete példája annak, hogyan képes egy ember forradalmasítani a világot egy egyszerű, emberséges ötlettel: hogy a szegények is méltók a bizalomra, a lehetőségre, a fejlődésre. A mikrohitel és a társadalmi vállalkozás eszméje milliók életét változtatta meg, főként a világ legszegényebbjeiét.
Ő a „szegények bankára”, aki nemcsak bankot épített, hanem reményt adott – és azt üzente a világnak:
„A szegénységet nem kezelni kell, hanem a történelem múzeumába kell száműzni.”
Muhammad Yunus munkássága ma is él, és új nemzedékeket inspirál arra, hogy a gazdaságot ne a pénz, hanem az ember szolgálatába állítsák.
- Muhammad Yunus - Szótár.net (en-hu)
- Muhammad Yunus - Sztaki (en-hu)
- Muhammad Yunus - Merriam–Webster
- Muhammad Yunus - Cambridge
- Muhammad Yunus - WordNet
- Muhammad Yunus - Яндекс (en-ru)
- Muhammad Yunus - Google (en-hu)
- Muhammad Yunus - Wikidata
- Muhammad Yunus - Wikipédia (angol)