Ugrás a tartalomhoz

Muhammad Yunus

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(Yunus szócikkből átirányítva)

Főnév

Muhammad Yunus (tsz. Muhammad Yunuses)

  1. (informatika) Muhammad Yunus (született: 1940. június 28., Chittagong, Brit India – ma Banglades) bangladesi közgazdász, társadalmi vállalkozó és humanitárius, a mikrohitelezés és mikrofinanszírozás úttörője, a Grameen Bank alapítója. 2006-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki „gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében végzett munkájáért alulról jövő kezdeményezésekkel”.

Yunus nevéhez fűződik egy új, etikus pénzügyi modell kidolgozása, amely a világ szegényeinek – különösen nőknek – nyújt lehetőséget arra, hogy vállalkozások indításával kitörjenek a mélyszegénységből. Munkája forradalmasította a közgazdaságtan szociális dimenzióját, és hatással volt a globális fejlesztéspolitikára is.



Gyermekkora és tanulmányai

Muhammad Yunus egy 9 gyermekes muszlim családban született Chittagongban, a mai Bangladesben. Apja ékszerész volt, édesanyja pedig háztartásbeli. A család támogatta tanulmányait, és Yunus kivételes tehetséget mutatott már fiatalon.

Tanulmányait a Chittagongi Egyetemen kezdte közgazdaságtan szakon. Később ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokba, ahol 1961-től tanult a Vanderbilt Egyetemen, majd PhD fokozatot szerzett közgazdaságtanból. 1972-ben, Banglades függetlensége után, hazatért és a Chittagongi Egyetem közgazdaságtan-professzora lett.



A mikrohitel ötletének születése

Yunus egyetemi oktatóként hamar szembesült azzal, hogy a gazdasági elméletek nem nyújtanak megoldást a való élet nyomorúságos helyzeteire. Banglades falvaiban elképesztő szegénységgel találkozott. A kisemberek nem juthattak hitelhez, mert nem rendelkeztek fedezettel – így gyakran uzsorásokhoz fordultak, akik kizsákmányolták őket.

Yunus felismerte, hogy akár néhány dollárnyi hitel is elég lenne ahhoz, hogy valaki elindítson egy kis üzletet – például bambuszkosarakat fonjon, tyúkokat tartson vagy rizst termesszen. A probléma nem a munkakedv vagy képesség hiánya volt, hanem a pénzügyi hozzáférés teljes hiánya.

1976-ban, kísérleti jelleggel, 27 dollárt osztott szét 42 asszony között, saját zsebéből. Az eredmények lenyűgözték: a nők mind visszafizették a kölcsönt, és saját lábukra álltak. Ez a kis lépés vezetett a Grameen Bank (Falusi Bank) alapításához.



A Grameen Bank és mikrofinanszírozás modellje

A Grameen Bankot 1983-ban hivatalosan is megalapította. A cél: olyan kis összegű, fedezet nélküli hiteleket nyújtani szegény embereknek, különösen nőknek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy önálló vállalkozást indítsanak.

A Grameen-modell újdonsága:

  • Fedezet nélküli hitel: nem kell ingatlan vagy vagyon a hitelhez.
  • Csoportos felelősségvállalás: az adósok kis közösségeket alkotnak, amelyek egymásért felelősek.
  • Nők előnyben részesítése: mivel a tapasztalat szerint a nők megbízhatóbb adósok, és jövedelmüket gyakrabban a család jólétére fordítják.
  • Pénzügyi képzés és támogatás: nemcsak pénzt adnak, hanem oktatást és közösségi támogatást is.

A rendszer csodálatosan működött. A Grameen Bank visszafizetési rátája meghaladta a 95%-ot. A módszer gyorsan elterjedt Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában – sőt, még a fejlett országokban is megpróbálták alkalmazni.



Nobel-békedíj és nemzetközi elismerés

2006-ban Muhammad Yunus és a Grameen Bank megosztva kapták meg a Nobel-békedíjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint a mikrohitelezés új lehetőséget teremtett a békés fejlődésre, és hozzájárult a globális igazságosság megteremtéséhez.

Yunus így nyilatkozott:

„A szegénység nem a szegény ember hibája. A szegénység olyan környezet következménye, amely elzárja az embereket a lehetőségektől.”

A Nobel-díj után világszerte meghívták előadásokra, tanácsadásra, díjátadókra. 50-nél is több országban járt, könyveket írt, és új projekteket indított.



Társadalmi vállalkozások: új gazdasági filozófia

Muhammad Yunus nem állt meg a mikrohiteleknél. Új fogalmat vezetett be a köztudatba: a „social business” (társadalmi vállalkozás) modelljét. Ez olyan vállalkozást jelent, amely nem profitmaximalizálásra, hanem társadalmi problémák megoldására törekszik – például éhezés, egészségügy, oktatás, munkanélküliség.

Fontosabb kezdeményezései:

  • Grameen Shakti – megújuló energiához juttatja a falusi háztartásokat (napenergia).
  • Grameen Danone – tápláló joghurtot biztosít alultáplált gyermekeknek, megfizethető áron.
  • Grameen Veolia Water – tiszta ivóvíz biztosítása vidéki közösségek számára.

Yunus meggyőződése, hogy a gazdaság nem csak a pénzről szólhat – az emberi méltóságról, felelősségről, közösségről is szólnia kell.



Kritikák és viták

Bár Muhammad Yunus munkássága világszerte elismerést kapott, idővel kritikák is érték:

  • Egyesek szerint a mikrohitelek eladósodási spirált okozhatnak a legszegényebbek körében.
  • Mások a Grameen Bank átláthatóságát kifogásolták.
  • Bangladesi kormányzati körök politikai okokból támadták meg Yunust, és 2011-ben eltávolították a Grameen Bank éléről, hivatkozva életkorára.

Yunus ezeket visszautasította, és úgy véli, hogy a hatalom az ő függetlenségét és népszerűségét látta fenyegetésnek.



Könyvei és szellemi öröksége

Yunus több könyvet írt, amelyek közül legismertebbek:

  • Banker to the Poor (A szegények bankára)
  • Creating a World Without Poverty
  • Building Social Business

Műveiben hangsúlyozza: a kapitalizmus újragondolása elengedhetetlen, ha a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni akarjuk. A vállalkozás lehet a társadalmi jó eszköze is – nem csupán a profit forrása.



Díjak és elismerések

A Nobel-békedíjon túl Yunus számos elismerésben részesült:

  • Presidential Medal of Freedom (USA)
  • Congressional Gold Medal (USA)
  • World Food Prize
  • Főiskolai és egyetemi díszdoktorátusok tucatjai

Nevét gyakran emlegetik a legnagyobb hatású élő közgazdászok és békeaktivisták között.



Összegzés

Muhammad Yunus élete példája annak, hogyan képes egy ember forradalmasítani a világot egy egyszerű, emberséges ötlettel: hogy a szegények is méltók a bizalomra, a lehetőségre, a fejlődésre. A mikrohitel és a társadalmi vállalkozás eszméje milliók életét változtatta meg, főként a világ legszegényebbjeiét.

Ő a „szegények bankára”, aki nemcsak bankot épített, hanem reményt adott – és azt üzente a világnak:

„A szegénységet nem kezelni kell, hanem a történelem múzeumába kell száműzni.”

Muhammad Yunus munkássága ma is él, és új nemzedékeket inspirál arra, hogy a gazdaságot ne a pénz, hanem az ember szolgálatába állítsák.