aberkennen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
igeidő személy ragozott alak
jelen ich erkenne ab
du erkennst ab
er, sie, es erkennt ab
múlt idő ich erkannte
melléknévi igenév   aberkannt
kötőmód ich erkannte ab
felszólító mód egyes szám erkenne ab
többes szám erkennt ab
segédige   haben
további alakok: kennen (Konjugation)

Német

Ige

aberkennen

  1. megvon
  2. visszavon