abwimmeln

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /apʋɪmmɛln/

Ige

abwimmeln (gyenge, E/3 jelen wimmelt ab, múlt wimmelte ab, befejezett abgewimmelt, segédige haben)

  1. leráz vkit/vmit, megszabadul vkitől/vmitől
    ich konnte ihn kaum abwimmeln
    alig tudtam lerázni

Igeragozás

További információk