anstacheln

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /anʃtaχɛln/

Ige

anstacheln (gyenge, E/3 jelen stachelt an, múlt stachelte an, befejezett angestachelt, segédige haben)

  1. ösztökél, sarkall, serkent

Igeragozás

További információk