Ugrás a tartalomhoz

antitrombin

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
SERPINC1
Available structures
PDBOrtholog search: PDBe RCSB
Identifiers
AliasesSERPINC1, AT3, AT3D, ATIII, THPH7, serpin family C member 1, ATIII-R2, ATIII-T2, ATIII-T1
External IDsOMIM: 107300; MGI: 88095; HomoloGene: 20139; GeneCards: SERPINC1; OMA:SERPINC1 - orthologs
Orthologs
SpeciesHumanMouse
Entrez
Ensembl
UniProt
RefSeq (mRNA)

NM_000488
NM_001365052

NM_080844
NM_001379302

RefSeq (protein)

NP_000479
NP_001351981

NP_543120
NP_001366231

Location (UCSC)n/aChr 1: 160.81 – 160.83 Mb
PubMed search46211905
Wikidata
View/Edit HumanView/Edit Mouse

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒntitrombin]

Főnév

antitrombin

  1. (gyógyszertan) Az antitrombin (AT) egy endogén plazmafehérje, amely létfontosságú szerepet játszik a hemosztázis szabályozásában mint fiziológiás antikoaguláns. Fő feladata, hogy gátolja a trombin (IIa) és más szerin-proteáz típusú alvadási faktorok aktivitását, így megelőzze a kóros vérrögképződést.

Az antitrombin hatását jelentősen fokozzák bizonyos gyógyszerek, különösen a heparin és annak származékai. Klinikai jelentősége különösen nagy a veleszületett vagy szerzett hiányállapotok, valamint antikoaguláns kezelés során.



2. Molekuláris és biokémiai jellemzők

  • Fehérjetípus: szerin-proteáz inhibitor (serpin család tagja)
  • Molekulatömeg: kb. 58 200 Da
  • Molekulaképlet: glikoprotein, körülbelül 432 aminosavból áll
  • Kódoló gén: SERPINC1, lokalizáció: 1q25.1 kromoszóma
  • Szintézis helye: főként a májban
  • Plazmakoncentráció: kb. 150 μg/mL (~80–120%-os aktivitás a normál tartomány)



3. Hatásmechanizmus

Az antitrombin gátolja a koagulációs kaszkád szerin-proteázait, köztük:

  • Trombin (IIa)
  • Faktor Xa
  • Faktor IXa, XIa, XIIa
  • Kalleikrein

A gátlás irreverzibilis, kovalens komplexképződéssel jár:

  1. Az AT az aktív enzimhez (pl. trombin) kötődik.
  2. Kialakul egy stabil AT–enzim komplex, amely inaktiválódik.
  3. Ez a komplex később eliminálódik a keringésből.

Az antitrombin gátló hatása jelentősen fokozódik heparin jelenlétében:

  • A heparin térben közelíti egymáshoz az AT-t és az alvadási enzimet, ezzel gyorsítva a reakciót.
  • Heparin nélkül a reakció lassú; heparinnal akár 1000-szer gyorsabb lehet.



4. Élettani szerep

Az antitrombin fő szerepe a koagulációs rendszer fékezése, ezzel:

  • Megakadályozza a túlzott vérrögképződést
  • Kiegyensúlyozza a prokoaguláns és antikoaguláns hatásokat
  • Részt vesz a gyulladás modulációjában (a trombin gátlása révén csökkenti a gyulladási folyamatokat)

Az AT működése nélkül a szervezet hajlamos lenne hiperkoagulációra, tromboembóliás szövődményekre, például:

  • Mélyvénás trombózis
  • Tüdőembólia
  • Szívizominfarktus
  • Stroke



5. Antitrombin és heparin kapcsolata

A heparin és LMWH (kis molekulatömegű heparinok) hatásmechanizmusa közvetlenül az antitrombinhoz kötődik:

  • A heparin nem gátolja közvetlenül az alvadási faktorokat.
  • Ehelyett növeli az antitrombin aktivitását, különösen trombin és faktor Xa ellen.

Ezért az antitrombin-hiányos betegekben a heparin nem, vagy csak gyengén hatékony – ilyen esetekben antitrombin koncentrátum adása szükséges lehet.



6. Klinikai felhasználás

a) Antitrombin-koncentrátum alkalmazása

Az antitrombin gyógyszerformában (AT-koncentrátum) intravénás készítményként elérhető, és az alábbi esetekben alkalmazható:

  • Veleszületett antitrombin-hiány (örökletes trombofília)
  • Szerzett hiány súlyos betegségekben (pl. DIC, szepszis, májkárosodás)
  • Heparinrezisztencia (pl. kardiopulmonális bypass során)
  • Terhesség alatti trombózisveszélyes állapotok
  • Extracorporalis kezelés (pl. dialízis, ECMO) során

b) Dózis és adagolás

  • Az adagolás a beteg testtömege és kiindulási AT-aktivitása alapján történik.
  • Cél: 80–120% plazmaaktivitás elérése
  • Adagolási képlet: Egység = [célérték (%) – mért érték (%)] × testtömeg (kg) / 1,4

Pl.: ha a betegnek 50%-os AT-aktivitása van, és 100%-ot szeretnénk elérni egy 70 kg-os páciensnél: (100 – 50) × 70 / 1,4 = 2500 NE



7. Antitrombin-hiány

a) Örökletes (veleszületett) antitrombin-hiány

  • Ritka, autoszomális domináns öröklődésű
  • Előfordulás: kb. 1:2000–1:5000
  • Két típus:
Típus Jellemző Hatás
I. típus Kvantitatív hiány (alacsony szint és aktivitás) súlyos
II. típus Kvalitatív zavar (normál szint, de hibás működés) változó
  • Tünetek:
    • mélyvénás trombózis (fiatal életkorban is)
    • ismétlődő tüdőembólia
    • terhességi komplikációk (vetélés, praeeclampsia)

b) Szerzett antitrombin-hiány

  • Gyakoribb, és számos betegséghez társulhat:
Okok Példa
Fokozott fogyás DIC, szepszis
Csökkent termelés Májcirrózis
Vesekárosodás Nephrosis szindróma (fehérjevesztés)
Heparinterápia Gyors AT-felhasználás
Terhesség Fiziológiás AT-szintcsökkenés



8. Diagnosztika

a) Antitrombin aktivitás (funkcionális vizsgálat)

  • Referenciatartomány: 80–120%
  • <70% → gyanú hiányra
  • <50% → súlyos defektus

b) Antitrombin antigén (kvantitatív vizsgálat)

  • Tipikusan immunológiai módszerrel történik
  • Normál aktivitás + alacsony antigén → I. típus kizárható
  • Alacsony aktivitás + normál antigén → II. típus valószínű

c) Genetikai vizsgálat

  • SERPINC1 gén mutációinak kimutatása
  • Megerősíti az örökletes formát



9. Gyógyszerkölcsönhatások és klinikai következmények

  • Heparin: hatékonysága közvetlenül az AT-szinttől függ
  • DOAC-ok (direkt orális antikoagulánsok): nem igényelnek AT jelenlétet
  • L-aszparagináz kezelés (pl. ALL terápiában): csökkenti az AT-szintet → trombózisveszély
  • Estrogének (fogamzásgátlók, hormonpótlás): fokozzák trombóziskockázatot AT-hiányban



10. AT-koncentrátum készítmények

  • Humán plazmaeredetű: pl. Thrombate III, Kybernin P
  • Rekombináns (biotechnológiai): pl. ATryn (kecsketej-alapú)
  • Tárolás: hűtve vagy szobahőmérsékleten, feloldás után azonnal felhasználandó
  • Elérhetőség: ritka betegség, ezért speciális centrumokban elérhető



11. Terhesség és antitrombin

A terhesség trombogén állapot, és AT-hiányban ez fokozott kockázatot jelent:

  • Vetélés
  • Mélyvénás trombózis
  • Lepényi elégtelenség

Kezelés:

  • LMWH + AT-koncentrátum kombináció
  • Szoros monitorozás, szülészeti együttműködés



12. Terápiás hatékonyság és vizsgálatok

Klinikai vizsgálatok szerint:

  • AT-koncentrátum csökkenti a trombózisok előfordulását
  • DIC és szepszis esetén mortalitáscsökkentő hatása kérdéses – adatok vegyesek
  • Terhesség alatti alkalmazás javítja a magzati kimenetelt



13. Kutatási irányok és jövőkép

  • Rekombináns AT-formák fejlesztése biológiai forrásból (pl. transzgenikus kecske)
  • Nanorészecske-heparin–AT-komplexek – célzott alvadásgátlás
  • Gyulladásos betegségekben: vizsgálják, hogy AT képes-e modulálni a gyulladást
  • COVID-19: súlyos esetekben AT-szint csökkenése figyelhető meg, folyamatban vannak klinikai vizsgálatok



14. Összehasonlítás más antikoaguláns mechanizmusokkal

Antikoaguláns Mechanizmus AT szükséges? Példa hatóanyag
Heparin AT aktiválása igen heparin, enoxaparin
DOAC-ok Direkt trombin/Xa gátlók nem rivaroxaban, apixaban
Warfarin K-vitamin antagonista nem warfarin
Fondaparinux AT-függő Xa-gátló igen fondaparinux
Argatroban Direkt trombingátló nem argatroban



15. Összefoglalás

Az antitrombin a szervezet egyik legfontosabb természetes véralvadásgátló fehérjéje, amely nélkülözhetetlen a fiziológiás hemosztázis egyensúlyának fenntartásához. Szabályozza a trombin és más alvadási faktorok működését, és kulcsszerepet játszik a thromboembóliás betegségek megelőzésében. Az AT-hiány – legyen örökletes vagy szerzett – komoly trombóziskockázatot hordoz.

Gyógyszeres formában az antitrombin pótolható súlyos állapotokban, például heparinrezisztencia, DIC, vagy terhességi komplikációk esetén. Klinikai jelentősége tehát kiterjed az intenzív terápia, hematológia, aneszteziológia, és nőgyógyászat területére is.


Fordítások