antun

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /antʊn/

Ige

antun (rendhagyó, E/3. jelen idő tut an, Präteritum tat an, Perfekt angetan, Konjuktiv II täte an, segédige haben)

  1. okoz
  2. elkövet

Igeragozás