Ugrás a tartalomhoz

apiko-labiális

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒpikolɒbijaːliʃ]

Melléknév

apiko-labiális

  1. (nyelvtan) Olyan labiális hangot jelez, amelynél a nyelv hegye (apex) az artilkuláló és az artikuláció helye a felső ajak. Néhány kaukázusi nyelvben fordul csak elő.