apológia

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈɒpoloːɡijɒ]

Főnév

apológia

1. Védőbeszéd, védőirat.
2. Valamilyen tan dicsőítése (a tárgyilagos bírálat helyett).

Ragozás

apológia ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	apológia	apológiák
tárgyeset	apológiát	apológiákat
részes eset	apológiának	apológiáknak
-val/-vel	apológiával	apológiákkal
-ért	apológiáért	apológiákért
-vá/-vé	apológiává	apológiákká
-ig	apológiáig	apológiákig
-ként	apológiaként	apológiákként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	apológiában	apológiákban
-on/-en/-ön	apológián	apológiákon
-nál/-nél	apológiánál	apológiáknál
-ba/-be	apológiába	apológiákba
-ra/-re	apológiára	apológiákra
-hoz/-hez/-höz	apológiához	apológiákhoz
-ból/-ből	apológiából	apológiákból
-ról/-ről	apológiáról	apológiákról
-tól/-től	apológiától	apológiáktól

apológia birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	apológiám	apológiáim
a te	apológiád	apológiáid
az ő/ön/maga az önök/maguk	apológiája	apológiái
a mi	apológiánk	apológiáink
a ti	apológiátok	apológiáitok
az ő	apológiájuk	apológiáik