asztag

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒstɒɡ]

Főnév

asztag

  1. (növénytan) Szabadban tárolt, tartósan összerakott, cséplésre vagy nyomtatásra váró gabona.[1]

Etimológia

Egy szláv stog szóból.

Fordítások

Ragozás

asztag ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset asztag asztagok
tárgyeset asztagot asztagokat
részes eset asztagnak asztagoknak
-val/-vel asztaggal asztagokkal
-ért asztagért asztagokért
-vá/-vé asztaggá asztagokká
-ig asztagig asztagokig
-ként asztagként asztagokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben asztagban asztagokban
-on/-en/-ön asztagon asztagokon
-nál/-nél asztagnál asztagoknál
-ba/-be asztagba asztagokba
-ra/-re asztagra asztagokra
-hoz/-hez/-höz asztaghoz asztagokhoz
-ból/-ből asztagból asztagokból
-ról/-ről asztagról asztagokról
-tól/-től asztagtól asztagoktól
asztag birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én asztagom asztagaim
a te asztagod asztagaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
asztaga asztagai
a mi asztagunk asztagaink
a ti asztagotok asztagaitok
az ő asztaguk asztagaik

Jegyzetek