aufblühen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /aʊ̯fblyːɛn/

Ige

aufblühen (gyenge, E/3 jelen blüht auf, múlt blühte auf, befejezett aufgeblüht, segédige haben)

  1. felvirágzik
  2. kivirágzik, kivirul
  3. kibontakozik
  4. kiteljesedik
  5. virágba borul

Igeragozás

További információ