auflegen
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: /aʊ̯flɛɡɛn/
Ige
auflegen (gyenge, E/3 jelen auflegt, múlt auflegte, befejezett geauflegt, segédige haben)
Igeragozás
| főnévi igenév | auflegen | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Partizip I (Partizip Präsens) | auflegend | ||||
| Partizip II (Partizip Perfekt) | geauflegt | ||||
| segédige | haben | ||||
| kijelentő mód | kötőmód | ||||
| jelen | ich auflege | wir auflegen | i | ich auflege | wir auflegen |
| du auflegst | ihr auflegt | du auflegest | ihr aufleget | ||
| er auflegt | sie auflegen | er auflege | sie auflegen | ||
| egyszerű múlt | ich auflegte | wir auflegten | ii | ich auflegte1 | wir auflegten1 |
| du auflegtest | ihr auflegtet | du auflegtest1 | ihr auflegtet1 | ||
| er auflegte | sie auflegten | er auflegte1 | sie auflegten1 | ||
| felszólító mód | aufleg (du) auflege (du) |
auflegt (ihr) | |||
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.