aufwiegeln

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Német

Kiejtés

  • IPA: /aʊ̯fʋiːɡɛln/

Ige

aufwiegeln (gyenge, E/3 jelen wiegelt auf, múlt wiegelte auf, befejezett aufgewiegelt, segédige haben)

  1. bujtogat, felbujt, izgat, lázít

Igeragozás

További információ