bízik

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Tárgyatlan ige

bízik

Származékok

Etimológia

bíz + -ik

Etimológia

[1]

A bíz az indogermán beid tőből ered:

A bíz szó a latin födus, fedus rokona lehet, nagy az esély rá. A latinban a b f-vé válik. A germán beid azt jelenti, hogy várni, rábízni, remélni: beidan. A szó a görögben, latinban, ger-mánban és albánban megtalálható, de indogermán. A szlávban is megtalálható, de csak egy gótos értelmezésben, ami persze a magyarban nincs meg. A bulgár bedíti, vagy az egyházi szláv bede szükség a gót baidjan-ból ered. Feltételezhetőleg azért lett a bízból a kényszeríteni, mert egy obligatorisch viszonyról van szó. A szláv változat a gótból ered, ami mondjuk a ger-gót-magyarban nincs meg.

Fordítások

Jegyzetek

  1. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. ISBN 963-7094-01-6