bója
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈboːjɒ]
Főnév
bója
- Vízen vmely helyet megjelölő lehorgonyzott úszó test.
Etimológia
A németből.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | bója | bóják |
| tárgyeset | bóját | bójákat |
| részes eset | bójának | bójáknak |
| -val/-vel | bójával | bójákkal |
| -ért | bójáért | bójákért |
| -vá/-vé | bójává | bójákká |
| -ig | bójáig | bójákig |
| -ként | bójaként | bójákként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | bójában | bójákban |
| -on/-en/-ön | bóján | bójákon |
| -nál/-nél | bójánál | bójáknál |
| -ba/-be | bójába | bójákba |
| -ra/-re | bójára | bójákra |
| -hoz/-hez/-höz | bójához | bójákhoz |
| -ból/-ből | bójából | bójákból |
| -ról/-ről | bójáról | bójákról |
| -tól/-től | bójától | bójáktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | bójám | bójáim |
| a te | bójád | bójáid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
bójája | bójái |
| a mi | bójánk | bójáink |
| a ti | bójátok | bójáitok |
| az ő | bójájuk | bójáik |
Gyakoriság
- 4
Forrás
- Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)