banditavezér

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɒnditɒvɛzeːr]

Főnév

banditavezér

  1. Bandába szervezkedett gonosztevők vezére. [1]

Etimológia

bandita +‎ vezér

Ragozás

banditavezér ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset banditavezér banditavezérek
tárgyeset banditavezért banditavezéreket
részes eset banditavezérnek banditavezéreknek
-val/-vel banditavezérrel banditavezérekkel
-ért banditavezérért banditavezérekért
-vá/-vé banditavezérré banditavezérekké
-ig banditavezérig banditavezérekig
-ként banditavezérként banditavezérekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben banditavezérben banditavezérekben
-on/-en/-ön banditavezéren banditavezéreken
-nál/-nél banditavezérnél banditavezéreknél
-ba/-be banditavezérbe banditavezérekbe
-ra/-re banditavezérre banditavezérekre
-hoz/-hez/-höz banditavezérhez banditavezérekhez
-ból/-ből banditavezérből banditavezérekből
-ról/-ről banditavezérről banditavezérekről
-tól/-től banditavezértől banditavezérektől
banditavezér birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én banditavezérem banditavezéreim
a te banditavezéred banditavezéreid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
banditavezére banditavezérei
a mi banditavezérünk banditavezéreink
a ti banditavezéretek banditavezéreitek
az ő banditavezérük banditavezéreik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6