beálló melléknévi igenév

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɛaːlːoː ˈmɛlːeːkneːvi ˈiɡɛneːv]

Főnév

beálló melléknévi igenév

  1. (nyelvtan) Az ige -andó/-endő képzős személytelen alakja. Általában passzív jelentése van, mondatbeli szerepe a melléknévéhez hasonló.
    a megtanulandó szabály – az a szabály, amit meg kell tanulni
    a keresendő személy - az a személy, akit meg kell keresni

Fordítások

Lásd még