becsérték

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbɛt͡ʃeːrteːk]

Főnév

becsérték

1. (hivatalos) Valaminek szakértői becsléssel megállapított értéke, ára.

Etimológia

becs +‎ érték

Fordítások

Tartalom

német: Schätzungswert (de) hn

Ragozás

becsérték ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	becsérték	becsértékek
tárgyeset	becsértéket	becsértékeket
részes eset	becsértéknek	becsértékeknek
-val/-vel	becsértékkel	becsértékekkel
-ért	becsértékért	becsértékekért
-vá/-vé	becsértékké	becsértékekké
-ig	becsértékig	becsértékekig
-ként	becsértékként	becsértékekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	becsértékben	becsértékekben
-on/-en/-ön	becsértéken	becsértékeken
-nál/-nél	becsértéknél	becsértékeknél
-ba/-be	becsértékbe	becsértékekbe
-ra/-re	becsértékre	becsértékekre
-hoz/-hez/-höz	becsértékhez	becsértékekhez
-ból/-ből	becsértékből	becsértékekből
-ról/-ről	becsértékről	becsértékekről
-tól/-től	becsértéktől	becsértékektől

becsérték birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	becsértékem	becsértékeim
a te	becsértéked	becsértékeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	becsértéke	becsértékei
a mi	becsértékünk	becsértékeink
a ti	becsértéketek	becsértékeitek
az ő	becsértékük	becsértékeik