betörő

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɛtørøː]

Főnév

betörő

Etimológia

be- +‎ törő, a német Einbrecher szó tükörfordítása

Fordítások

Ragozás

betörő ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset betörő betörők
tárgyeset betörőt betörőket
részes eset betörőnek betörőknek
-val/-vel betörővel betörőkkel
-ért betörőért betörőkért
-vá/-vé betörővé betörőkké
-ig betörőig betörőkig
-ként betörőként betörőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben betörőben betörőkben
-on/-en/-ön betörőn betörőkön
-nál/-nél betörőnél betörőknél
-ba/-be betörőbe betörőkbe
-ra/-re betörőre betörőkre
-hoz/-hez/-höz betörőhöz betörőkhöz
-ból/-ből betörőből betörőkből
-ról/-ről betörőről betörőkről
-tól/-től betörőtől betörőktől
betörő birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én betörőm betörőim
a te betörőd betörőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
betörője betörői
a mi betörőnk betörőink
a ti betörőtök betörőitek
az ő betörőjük betörőik