betray

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

English language.svg Angol

Kiejtés

Ige

betray (third-person singular simple present betrays, present participle reging, simple past and past participle reged)

  1. elárul, kiad, felfed (titkot, stb.)
  2. elárul [1], tanúsít (érdeklődést, stb.)
    • 1909, Jack London, Martin Eden, Chapter 8:
      Yet he betrayed a democratic fondness for Wagner, and the “Tannhäuser” overture, when she had given him the clew to it, claimed him as nothing else she played.

Jegyzetek

  1. Martin Eden, Bernát Pál fordításában