bevándorlás

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

bevándorlás

  1. A bevándorlás emberek életvitelszerű áttelepülése születési országukból vagy korábbi lakóhelyükről egy másik országba. 2013-ban a világ népességének mintegy 3,25%-a volt bevándorló. Az áttelepülők általában igyekeznek az új hazájukban legalizálni helyzetüket, ezért tartózkodási és munkavállalási engedélyt, majd állampolgárságot kívánnak szerezni.

Etimológia

be- +‎ vándorlás, a német Einwanderung tükörfordítása

Fordítások


Ragozás

bevándorlás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bevándorlásom bevándorlásaim
a te bevándorlásod bevándorlásaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bevándorlása bevándorlásai
a mi bevándorlásunk bevándorlásaink
a ti bevándorlásotok bevándorlásaitok
az ő bevándorlásuk bevándorlásaik