bevándorló

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɛvaːndorloː]

Főnév

bevándorló

Etimológia

be- +‎ vándorló, a német Einwanderer tükörfordítása

Fordítások

Ragozás

bevándorló ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bevándorló bevándorlók
tárgyeset bevándorlót bevándorlókat
részes eset bevándorlónak bevándorlóknak
-val/-vel bevándorlóval bevándorlókkal
-ért bevándorlóért bevándorlókért
-vá/-vé bevándorlóvá bevándorlókká
-ig bevándorlóig bevándorlókig
-ként bevándorlóként bevándorlókként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bevándorlóban bevándorlókban
-on/-en/-ön bevándorlón bevándorlókon
-nál/-nél bevándorlónál bevándorlóknál
-ba/-be bevándorlóba bevándorlókba
-ra/-re bevándorlóra bevándorlókra
-hoz/-hez/-höz bevándorlóhoz bevándorlókhoz
-ból/-ből bevándorlóból bevándorlókból
-ról/-ről bevándorlóról bevándorlókról
-tól/-től bevándorlótól bevándorlóktól
bevándorló birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bevándorlóm bevándorlóim
a te bevándorlód bevándorlóid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bevándorlója bevándorlói
a mi bevándorlónk bevándorlóink
a ti bevándorlótok bevándorlóitok
az ő bevándorlójuk bevándorlóik