bibliakutató

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbiblijɒkutɒtoː]

Főnév

bibliakutató

1. A Biblia által leírt események történelmi tényekkel való egyezéseinek keresője.

Etimológia

biblia +‎ kutató

Ragozás

bibliakutató ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	bibliakutató	bibliakutatók
tárgyeset	bibliakutatót	bibliakutatókat
részes eset	bibliakutatónak	bibliakutatóknak
-val/-vel	bibliakutatóval	bibliakutatókkal
-ért	bibliakutatóért	bibliakutatókért
-vá/-vé	bibliakutatóvá	bibliakutatókká
-ig	bibliakutatóig	bibliakutatókig
-ként	bibliakutatóként	bibliakutatókként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	bibliakutatóban	bibliakutatókban
-on/-en/-ön	bibliakutatón	bibliakutatókon
-nál/-nél	bibliakutatónál	bibliakutatóknál
-ba/-be	bibliakutatóba	bibliakutatókba
-ra/-re	bibliakutatóra	bibliakutatókra
-hoz/-hez/-höz	bibliakutatóhoz	bibliakutatókhoz
-ból/-ből	bibliakutatóból	bibliakutatókból
-ról/-ről	bibliakutatóról	bibliakutatókról
-tól/-től	bibliakutatótól	bibliakutatóktól

bibliakutató birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	bibliakutatóm	bibliakutatóim
a te	bibliakutatód	bibliakutatóid
az ő/ön/maga az önök/maguk	bibliakutatója	bibliakutatói
a mi	bibliakutatónk	bibliakutatóink
a ti	bibliakutatótok	bibliakutatóitok
az ő	bibliakutatójuk	bibliakutatóik

Melléknév

bibliakutató

1. A biblia kutatásával foglalkozó (személy, társaság, mozgalom).