bitorlás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbitorlaːʃ]

Főnév

bitorlás

1. Jogtalan használata valaminek.

Származékok

• (összetételek): szabadalombitorlás

Etimológia

bitorol +‎ -ás

Fordítások

Tartalom

galiciai: usurpación (gl) nn német: Usurpation (de) nn

Ragozás

bitorlás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	bitorlás	bitorlások
tárgyeset	bitorlást	bitorlásokat
részes eset	bitorlásnak	bitorlásoknak
-val/-vel	bitorlással	bitorlásokkal
-ért	bitorlásért	bitorlásokért
-vá/-vé	bitorlássá	bitorlásokká
-ig	bitorlásig	bitorlásokig
-ként	bitorlásként	bitorlásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	bitorlásban	bitorlásokban
-on/-en/-ön	bitorláson	bitorlásokon
-nál/-nél	bitorlásnál	bitorlásoknál
-ba/-be	bitorlásba	bitorlásokba
-ra/-re	bitorlásra	bitorlásokra
-hoz/-hez/-höz	bitorláshoz	bitorlásokhoz
-ból/-ből	bitorlásból	bitorlásokból
-ról/-ről	bitorlásról	bitorlásokról
-tól/-től	bitorlástól	bitorlásoktól

bitorlás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	bitorlásom	bitorlásaim
a te	bitorlásod	bitorlásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	bitorlása	bitorlásai
a mi	bitorlásunk	bitorlásaink
a ti	bitorlásotok	bitorlásaitok
az ő	bitorlásuk	bitorlásaik