bizonyít

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbizoɲiːt]

Tárgyas ige

bizonyít

1. (matematika)

Származékok

• bizonyítás, bizonyíték, bizonyítható, bizonyító, bizonyított, bizonyítvány

• (igekötős alakok): | bebizonyít | rábizonyít | 

Etimológia

bizony +‎ -ít

Fordítások

• angol: prove
• német: belegen
• orosz: доказывать (dokazyvatʹ)
• román: dovedi, demonstra
• spanyol: comprobar

További információ

• bizonyít - A magyar nyelv értelmező szótára (Arcanum)
• bizonyít - A magyar nyelv értelmező szótára (MEK)
• Sablon:R:hu:ueszweb
• bizonyít - Szótár.net (hu-hu)
• bizonyít - wikiszotar.hu
• bizonyít - szinonimaszotar.hu
• bizonyít - szinonimak.hu
• bizonyít - Akadémiai helyesírási szótár
• bizonyít - Wikipédia (magyar)