bizonyítvány

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbizoɲiːtvaːɲ]

Főnév

bizonyítvány

  1. Dokumentum valamely iskola vagy tanfolyam sikeres elvégzéséről.

Szinonimák

Származékok

Etimológia

bizonyít +‎ -vány

Fordítások

Ragozás

bizonyítvány ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bizonyítvány bizonyítványok
tárgyeset bizonyítványt bizonyítványokat
részes eset bizonyítványnak bizonyítványoknak
-val/-vel bizonyítvánnyal bizonyítványokkal
-ért bizonyítványért bizonyítványokért
-vá/-vé bizonyítvánnyá bizonyítványokká
-ig bizonyítványig bizonyítványokig
-ként bizonyítványként bizonyítványokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bizonyítványban bizonyítványokban
-on/-en/-ön bizonyítványon bizonyítványokon
-nál/-nél bizonyítványnál bizonyítványoknál
-ba/-be bizonyítványba bizonyítványokba
-ra/-re bizonyítványra bizonyítványokra
-hoz/-hez/-höz bizonyítványhoz bizonyítványokhoz
-ból/-ből bizonyítványból bizonyítványokból
-ról/-ről bizonyítványról bizonyítványokról
-tól/-től bizonyítványtól bizonyítványoktól
bizonyítvány birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bizonyítványom bizonyítványaim
a te bizonyítványod bizonyítványaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bizonyítványa bizonyítványai
a mi bizonyítványunk bizonyítványaink
a ti bizonyítványotok bizonyítványaitok
az ő bizonyítványuk bizonyítványaik