bojnyik

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbojɲik]

Főnév

bojnyik

  1. (népies, régies) Betyár, útonálló zsivány. [1]

Ragozás

bojnyik ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bojnyik bojnyikok
tárgyeset bojnyikot bojnyikokat
részes eset bojnyiknak bojnyikoknak
-val/-vel bojnyikkal bojnyikokkal
-ért bojnyikért bojnyikokért
-vá/-vé bojnyikká bojnyikokká
-ig bojnyikig bojnyikokig
-ként bojnyikként bojnyikokként
-ul/-ül bojnyikul bojnyikokul
-ban/-ben bojnyikban bojnyikokban
-on/-en/-ön bojnyikon bojnyikokon
-nál/-nél bojnyiknál bojnyikoknál
-ba/-be bojnyikba bojnyikokba
-ra/-re bojnyikra bojnyikokra
-hoz/-hez/-höz bojnyikhoz bojnyikokhoz
-ból/-ből bojnyikból bojnyikokból
-ról/-ről bojnyikról bojnyikokról
-tól/-től bojnyiktól bojnyikoktól
bojnyik birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bojnyikom bojnyikjaim
a te bojnyikod bojnyikjaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bojnyikja bojnyikjai
a mi bojnyikunk bojnyikjaink
a ti bojnyikotok bojnyikjaitok
az ő bojnyikjuk bojnyikjaik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6