bonckés

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbont͡skeːʃ]

Főnév

bonckés

1. boncolókés

Etimológia

bonc +‎ kés

Fordítások

Tartalom

angol: scalpel (en) francia: scalpel (fr) hn német: Seziermesser (de) sn

Ragozás

bonckés ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	bonckés	bonckések
tárgyeset	bonckést	bonckéseket
részes eset	bonckésnek	bonckéseknek
-val/-vel	bonckéssel	bonckésekkel
-ért	bonckésért	bonckésekért
-vá/-vé	bonckéssé	bonckésekké
-ig	bonckésig	bonckésekig
-ként	bonckésként	bonckésekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	bonckésben	bonckésekben
-on/-en/-ön	bonckésen	bonckéseken
-nál/-nél	bonckésnél	bonckéseknél
-ba/-be	bonckésbe	bonckésekbe
-ra/-re	bonckésre	bonckésekre
-hoz/-hez/-höz	bonckéshez	bonckésekhez
-ból/-ből	bonckésből	bonckésekből
-ról/-ről	bonckésről	bonckésekről
-tól/-től	bonckéstől	bonckésektől

bonckés birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	bonckésem	bonckéseim
a te	bonckésed	bonckéseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	bonckése	bonckései
a mi	bonckésünk	bonckéseink
a ti	bonckésetek	bonckéseitek
az ő	bonckésük	bonckéseik