boncol

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbont͡sol]

Ige

boncol

Származékok

• bonc, boncolás, boncoló

• (igekötős alakok): | felboncol | 

Ragozás

boncol ragozása

Főnévi igenév			boncolni
Befejezett melléknévi igenév			boncolt
Folyamatos melléknévi igenév			boncoló
Beálló melléknévi igenév			boncolandó
Határozói igenév			boncolva
Ható ige			boncolhat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	boncolok	boncolsz	boncol	boncolunk	boncoltok	boncolnak
		Tárgyas	boncolom én téged/titeket boncollak	boncolod	boncolja	boncoljuk	boncoljátok	boncolják
	Múlt idő	Alanyi	boncoltam	boncoltál	boncolt	boncoltunk	boncoltatok	boncoltak
		Tárgyas	boncoltam én téged/titeket boncoltalak	boncoltad	boncolta	boncoltuk	boncoltátok	boncolták
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	boncolnék	boncolnál	boncolna	boncolnánk	boncolnátok	boncolnának
		Tárgyas	boncolnám én téged/titeket boncolnálak	boncolnád	boncolná	boncolnánk	boncolnátok	boncolnák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	boncoljak	boncolj vagy boncoljál	boncoljon	boncoljunk	boncoljatok	boncoljanak
		Tárgyas	boncoljam én téged/titeket boncoljalak	boncold vagy boncoljad	boncolja	boncoljuk	boncoljátok	boncolják
Főnévi igenév ragozása			boncolnom	boncolnod	boncolnia	boncolnunk	boncolnotok	boncolniuk

További információk

• boncol - Értelmező szótár (MEK)
• boncol - Etimológiai szótár (UMIL)
• boncol - Szótár.net (hu-hu)
• boncol - DeepL (hu-de)
• boncol - Яндекс (hu-ru)
• boncol - Google (hu-en)
• boncol - Helyesírási szótár (MTA)
• boncol - Wikidata
• boncol - Wikipédia (magyar)