borotva
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈborotvɒ]
Főnév
borotva
- Éles fémeszköz, amellyel a testszőrzet eltávolítható.
Etimológia
- Egy szláv britva szóból.
- A szót - oroszból kölcsönözve - más finnugor nyelvek is átvették, vö. komi бритва, mari бритве.
Fordítások
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | borotva | borotvák |
tárgyeset | borotvát | borotvákat |
részes eset | borotvának | borotváknak |
-val/-vel | borotvával | borotvákkal |
-ért | borotváért | borotvákért |
-vá/-vé | borotvává | borotvákká |
-ig | borotváig | borotvákig |
-ként | borotvaként | borotvákként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | borotvában | borotvákban |
-on/-en/-ön | borotván | borotvákon |
-nál/-nél | borotvánál | borotváknál |
-ba/-be | borotvába | borotvákba |
-ra/-re | borotvára | borotvákra |
-hoz/-hez/-höz | borotvához | borotvákhoz |
-ból/-ből | borotvából | borotvákból |
-ról/-ről | borotváról | borotvákról |
-tól/-től | borotvától | borotváktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | borotvám | borotváim |
a te | borotvád | borotváid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
borotvája | borotvái |
a mi | borotvánk | borotváink |
a ti | borotvátok | borotváitok |
az ő | borotvájuk | borotváik |
Származékok
- borotvál, borotválás, borotválatlan, borotválkozás, borotválkozik, borotvált
- (összetételek): borotvaecset, borotvaél, borotvaéles, borotvaélesítő, borotvafenő, borotvahajvágás, borotvakészlet, borotvakészülék, borotvakrém, borotvapamacs, borotvapenge, borotvaszappan, villanyborotva
További információk
- borotva - A magyar nyelv értelmező szótára
- borotva - Új magyar etimológiai szótár
- borotva - Szótár.net (hu-hu)
- borotva - DeepL Translator (hu-de)
- borotva - Яндекс Переводчик (hu-ru)
- borotva - Google Translate (hu-en)
- borotva - Akadémiai helyesírási szótár
- borotva - Wikidata
- borotva - Wikipédia (magyar)