briganti

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbriɡɒnti]

Főnév

briganti

  1. (pejoratív, régies) útonálló, rabló [1]
  2. (pejoratív) gazember [1]

Etimológia

olasz, vö. brigante

Ragozás

briganti ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset briganti brigantik
tárgyeset brigantit brigantikat
részes eset brigantinak brigantiknak
-val/-vel brigantival brigantikkal
-ért brigantiért brigantikért
-vá/-vé brigantivá brigantikká
-ig brigantiig brigantikig
-ként brigantiként brigantikként
-ul/-ül - -
-ban/-ben brigantiban brigantikban
-on/-en/-ön brigantin brigantikon
-nál/-nél brigantinál brigantiknál
-ba/-be brigantiba brigantikba
-ra/-re brigantira brigantikra
-hoz/-hez/-höz brigantihoz brigantikhoz
-ból/-ből brigantiból brigantikból
-ról/-ről brigantiról brigantikról
-tól/-től brigantitól brigantiktól
briganti birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én brigantim brigantijaim
a te brigantid brigantijaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
brigantija brigantijai
a mi brigantink brigantijaink
a ti brigantitok brigantijaitok
az ő brigantijuk brigantijaik

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6