bunkó

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

bunkó

  1. Durván megmunkált, hosszú fadarab, amellyel állatokat vagy embereket lehet leütni.
  2. (szleng) Faragatlan, neveletlen ember.

Származékok

Fordítások


Ragozás

bunkó birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bunkóm bunkóim
a te bunkód bunkóid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bunkója bunkói
a mi bunkónk bunkóink
a ti bunkótok bunkóitok
az ő bunkójuk bunkóik