burok

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈburok]

Főnév

burok

1. Egy dolgot körülvevő, azt teljesen beborító védőtakaró vagy hüvely.

Etimológia

Lásd a borít igét.

Származékok

• burkol
• (összetételek): magzatburok

Fordítások

Tartalom

angol: cod (en), husk (en), sheath (en), shell (en) német: Hülle (de) nn

Ragozás

burok ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	burok	burkok
tárgyeset	burkot	burkokat
részes eset	buroknak	burkoknak
-val/-vel	burokkal	burkokkal
-ért	burokért	burkokért
-vá/-vé	burokká	burkokká
-ig	burokig	burkokig
-ként	burokként	burkokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	burokban	burkokban
-on/-en/-ön	burkon	burkokon
-nál/-nél	buroknál	burkoknál
-ba/-be	burokba	burkokba
-ra/-re	burokra	burkokra
-hoz/-hez/-höz	burokhoz	burkokhoz
-ból/-ből	burokból	burkokból
-ról/-ről	burokról	burkokról
-tól/-től	buroktól	burkoktól

burok birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	burkom	burkaim
a te	burkod	burkaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	burka	burkai
a mi	burkunk	burkaink
a ti	burkotok	burkaitok
az ő	burkuk	burkaik