cölöp

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈt͡søløp]

Főnév

cölöp

1. Földbe vert erős karó, amely épületet tart vagy építményt rögzít.

Etimológia

Etimológiai szempontból ugyanaz a szó, mint az oszlop.

Származékok

• (összetételek): cölöpsor, cölöpverő

Fordítások

Tartalom

albán: hu (sq) angol: stake bolgár: кол hn (kol) bolgár: кол (bg) hn (kol) cseh: kůl hn, tyčka (cs) nn, kolík (cs) hn eszperantó: paliso, paliseto finn: seiväs (fi), paalu (fi), tolppa (fi) francia: pieu (fr) hn, pal (fr) hn, tuteur (fr) hn, jalon (fr) hn görög: πάσσαλος (el) sn (pássalos), παλούκι (el) hn (paloúki) ógörög: χάραξ (khárax), σταυρός (staurós) holland: staak (nl) ido: paliso (io) ír: cuaille hn japán: 棒 (ja) (ぼう, bō), 杭 (ja) (くい, kui) katalán: pal (ca) hn, estaca nn kínai: 木樁, 木桩 (zh) (mùzhuāng) koreai: 말뚝 (malttuk)

latin: tālea nn, pālus hn, stilus hn, sudis nn, ridica nn lengyel: pal (pl) hn, kół hn lett: miets (lv) hn luxemburgi: Poul hn macedón: кол hn (kol) maláj: galah maori: tia, titi, teo német: Pfahl (de) hn, Pflock (de) hn, Pfosten (de) hn norvég: stake hn, påle hn olasz: palo (it) hn, paletto (it) hn, picchetto (it) hn, piolo (it) hn, stecca (it) nn orosz: кол (ru) hn (kol), столб (ru) hn (stolb), подпорка (ru) nn (podporka), колышек (ru) hn (kolyšek) portugál: estaca (pt) nn román: par (ro) hn skót gael: stob hn spanyol: estaca (es) nn svéd: stör (sv), påle (sv) szárd: albaranu, longupànte szerbhorvát: колац hn (kolac) szlovák: kôl hn alsószorb: koł hn török: kazık (tr) ukrán: кіл (uk) hn (kil)