Ugrás a tartalomhoz

cryptography

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Főnév

cryptography (tsz. cryptographies)

  1. titkosítás
  2. (matematika, informatika) kriptográfia

A kriptográfia a görög „kryptos” (rejtett) és „graphia” (írás) szavakból ered, és az információ elrejtésének művészetét és tudományát jelenti. Célja, hogy az adatokat csak azok tudják elolvasni, akiknek valóban szánták őket.

A kriptográfia tehát olyan eljárások, algoritmusok és rendszerek összessége, amelyek segítségével információkat titkosítunk, hitelesítünk, védünk, és megakadályozzuk a jogosulatlan hozzáférést.



📜 Kriptográfia története röviden

A kriptográfia már több ezer éve létezik: - Az ókori Egyiptomban már használtak rejtvényszerű írásokat. - Julius Caesar a híres Caesar-rejtjel segítségével titkosította katonai üzeneteit (betűeltolásos módszer). - A Vigenère-rejtjel a reneszánsz idején jelent meg, ami már összetettebb, kulcsalapú eltolásos módszer. - A 20. században jelent meg az Enigma gép (második világháború), amit a brit kódfejtők – köztük Alan Turing – sikeresen feltörtek. - A modern számítástechnika és az internetes kommunikáció korában a kriptográfia nélkülözhetetlenné vált.



🎯 A kriptográfia fő céljai

A kriptográfia négy fő biztonsági célt szolgál:

  1. Bizalmasság (Confidentiality)
    Csak az arra jogosult személy olvashatja el az információt (titkosítás).
  2. Sértetlenség (Integrity)
    Az adat nem változhat meg engedély nélkül – a fogadó fél ellenőrizheti, hogy semmi sem módosult.
  3. Hitelesítés (Authentication)
    A kommunikáló felek azonosíthatják egymást (digitális aláírás, tanúsítványok).
  4. Letagadhatatlanság (Non-repudiation)
    A feladó nem tagadhatja meg, hogy ő küldte az adott üzenetet (digitális aláírás, logolás).



🧮 Hogyan működik a kriptográfia?

1. Titkosítás (Encryption)

Az olvasható adatot (plaintext) olyan módon alakítjuk át, hogy az értelmetlenné válik (ciphertext), kivéve azok számára, akiknek van megfelelő kulcsuk a visszafejtéshez (decryption).

a) Szimmetrikus titkosítás

  • Ugyanaz a kulcs használatos titkosításhoz és visszafejtéshez
  • Gyors, hatékony, de a kulcsmegosztás nehézséget okozhat

Példa algoritmusok: - AES (Advanced Encryption Standard) - DES, 3DES - ChaCha20

b) Aszimmetrikus titkosítás

  • Két kulcs: publikus kulcs (mindenki láthatja) és privát kulcs (csak a tulajdonosa ismeri)
  • Amit az egyik kulccsal titkosítanak, csak a másikkal lehet visszafejteni

Példa algoritmusok: - RSA (Rivest-Shamir-Adleman) - ECC (Elliptic Curve Cryptography) - ElGamal



2. Hash-elés (Hashing)

A hash függvény egyirányú eljárás, amely bármilyen hosszú adatból egy rögzített hosszúságú kivonatot (hash-t) készít. Ez segít az adatok sértetlenségének ellenőrzésében, de nem visszafejthető.

Példa hash algoritmusok: - SHA-2, SHA-3 - BLAKE2, BLAKE3 - MD5 (már nem biztonságos)



3. Digitális aláírás (Digital Signature)

A digitális aláírás bizonyítja az üzenet eredetét és sértetlenségét.

  • A feladó egy hash-t készít az üzenetről
  • Ezt titkosítja a saját privát kulcsával → ez lesz a digitális aláírás
  • A fogadó fél a feladó nyilvános kulcsával visszafejti, és összehasonlítja a saját hash-sel
  • Ha egyeznek → üzenet hiteles és sértetlen



4. PKI – Nyilvános kulcsú infrastruktúra

A Public Key Infrastructure egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi a nyilvános kulcsok biztonságos elosztását és kezelését. Ennek részei: - Tanúsítványok (Certificates) – azonosítják a kulcs tulajdonosát - Tanúsítványkiadók (CA – Certificate Authority) – megbízható entitások, akik aláírják ezeket



🛡️ Hol használjuk a kriptográfiát?

🌐 1. Webes kommunikáció (HTTPS)

A böngészők és weboldalak közti kapcsolat TLS (Transport Layer Security) protokollt használ, amely titkosítja az adatforgalmat.

📧 2. E-mail titkosítás

S/MIME vagy PGP segítségével biztosítható, hogy a levél csak a címzett számára olvasható legyen.

📲 3. Üzenetküldő appok

WhatsApp, Signal, Telegram → végponttól végpontig titkosítás (end-to-end encryption)

💾 4. Adattárolás

Merevlemezek, SSD-k titkosítása (pl. BitLocker, VeraCrypt) megakadályozza az adatokhoz való hozzáférést lopás esetén

🏦 5. Digitális aláírások, pénzügy

Banki tranzakciók, dokumentumhitelesítés, e-aláírások (pl. ügyfélkapu)

⛓️ 6. Blockchain, kriptovaluták

A blokkláncok és a Bitcoin is kriptográfiára épül – blokkok hash-elve vannak, és aszimmetrikus kulcsokat használnak tranzakciókhoz.



⚠️ Kriptográfiai kihívások

  • Sebesség vs. biztonság: az erősebb algoritmusok gyakran lassabbak
  • Kulcskezelés: a kulcsok biztonságos tárolása és terjesztése kritikus
  • Kriptográfiai törések: új módszerek (pl. kvantumszámítógépek) veszélyt jelenthetnek a jelenlegi algoritmusokra
  • Hibás implementációk: egy jó algoritmus is lehet sebezhető, ha rosszul programozták le



🧾 Összefoglalás

A kriptográfia: - egy olyan tudományág, amely biztosítja az adatok bizalmasságát, sértetlenségét, hitelességét és letagadhatatlanságát - eszközei közé tartozik a titkosítás, hash-elés, digitális aláírás, és PKI - alapja az adatbiztonságnak, internetes kommunikációnak, és digitális hitelesítésnek

A modern világban – az internet, felhőszolgáltatások, elektronikus aláírások és kriptovaluták korában – nincs működő digitális biztonság kriptográfia nélkül.


Sablon:short description Sablon:see also

the following outline is provided as an overview of and topical guide to cryptography:

cryptography (or cryptology) – practice and study of hiding information. modern cryptography intersects the disciplines of mathematics, computer science, and engineering. applications of cryptography include atm cards, computer passwords, and electronic commerce.

Sablon:toc limit

essence of cryptography

uses of cryptographic techniques

branches of cryptography

history of cryptography

ciphers

classical

modern symmetric-key algorithms

symmetric-key algorithm

Sablon:further

modern asymmetric-key algorithms

keys

transport/exchange

classical

modern

robustness properties

undeciphered historical codes and ciphers

organizations and selection projects

cryptography standards

general cryptographic

open efforts

  • data encryption standard (des) – nbs selection process, ended 1976
  • ripe – division of the race project sponsored by the european union, ended mid-1980s
  • advanced encryption standard (aes) – a "break-off" competition sponsored by nist, ended in 2001
  • nessie project – an evaluation/selection program sponsored by the european union, ended in 2002
  • estream– program funded by ecrypt; motivated by the failure of all of the stream ciphers submitted to nessie, ended in 2008
  • cryptrec – evaluation/recommendation program sponsored by the japanese government; draft recommendations published 2003
  • cryptool – an e-learning freeware programme in english and german— exhaustive educational tool about cryptography and cryptanalysis

influential cryptographers

list of cryptographers

academic and professional publications

Sablon:further

allied sciences

see also