csákány

Csákány

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈt͡ʃaːkaːɲ]

Főnév

csákány

1. Egy szerszám, amellyel kemény anyagokat lehet fellazítani, fejteni.

Etimológia

Germán eredetű, germán stakna és staknja, a stak(csak) és egyéb hangok rokonja.

Fordítások

Tartalom

angol: pick (en), pickaxe (en), pickax (en), hack (en) aragóniai: pica (an) nn baszk: pikotx (eu) belarusz: кірка (be) nn (kirka) bolgár: кирка (bg) nn (kirka) cseh: krumpáč (cs) hn eszperantó: pikfosilo (eo), pioĉo (eo) észt: kirka (et) finn: hakku (fi) francia: pioche (fr) nn grúz: წერაქვი (ka) (c̣erakvi) görög: αξίνα (el) nn (axína) hausza: diga (ha) holland: pikhouweel (nl) sn, pikaks (nl) nn ido: piocho (io) japán: つるはし (ja) (tsuruhashi), 鶴嘴 (ja) (つるはし, tsuruhashi) katalán: piqueta (ca), pic (ca) hn kínai: 鶴嘴鋤 (zh), 鹤嘴锄 (zh) (háozuǐchú, hèzuǐchú), 鶴嘴鎬 (zh), 鹤嘴镐 (zh) (háozuǐgǎo, hèzuǐgǎo), 鎬頭 (zh), 镐头 (zh) (gǎotou)

lengyel: kilof (pl) hn luxemburgi: piosch (lb) nn macedón: копач (mk) hn (kópač), трнокоп (mk) hn (t'rnokop), казма (mk) nn (kázma), крамп (mk) hn (kramp) német: Spitzhacke (de) nn, Pickel (de) hn olasz: piccone (it) hn orosz: кирка (ru) nn (kirká), кайло (ru) sn (kajló), мотыга (ru) nn (motýga) örmény: քլունգ (hy) (kʿlung), բրիչ (hy) (bričʿ) perzsa: کلنگ‎ (fa) (kolang) portugál: picareta (pt) nn román: târnăcop (ro) sn spanyol: pico (es) hn svéd: korp (sv) kn, korphacka (sv) kn, hacka (sv) kn szerbhorvát: крамп (sh) hn (kramp), будак (sh) hn (budak), пијук (sh) hn (pijuk), наџак (sh) hn (nadžak) szlovák: krompáč (sk) hn szlovén: kramp (sl) hn török: kazma (tr) ukrán: кайло́ (uk) sn (kajló), кирка́ (uk) nn (kyrká)