csíp

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈt͡ʃiːp]

Ige

csíp

1. Egy másik személy bőrének egy kis részét két ujjal felhúz és erősen összeszorít.
2. (rovar) Fullánkkal megszúr.
3. (madár) Csőrrel megvág.

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. komi чеплявны, udmurt чепылляны.

Fordítások

Tartalom

angol: pinch (en) belarusz: шчыпа́ць (be) (ščypácʹ) bolgár: щипе (bg) (štipe) cigány: csipingyász (rom) cseh: štípat (cs) dán: knibe (da) finn: nipistää (fi) francia: pincer (fr) holland: knijpen (nl) izlandi: klípa (is) lengyel: szczypać (pl) macedón: штипе (mk) (štipe) német: kneifen (de), zwicken (de) norvég: knipe (no) olasz: pizzicare (it) orosz: щипать (ru) (ščipatʹ) román: pișca (ro), ciupi (ro) spanyol: pellizcar (es) svéd: nypa (sv) szerbhorvát: штипати (sh), štipati (sh), уштинути (sh) (uštinuti) szlovák: štípať (sk) szlovén: ščipati (sl) török: çimdiklemek (tr) ukrán: щипати (uk) (ščypaty)

Származékok

• csípés, csipked

• (igekötős alakok): | becsíp | belecsíp | felcsíp | kicsíp | megcsíp | összecsíp |