csonthártya

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈt͡ʃonthaːrcɒ]

Főnév

csonthártya

1. (anatómia) Az élő csontot borító, védő, tápláló rostos kötőszövet.

Etimológia

csont +‎ hártya, a német Knochenhaut szó tükörfordítása

Származékok

• (összetételek): csonthártyagyulladás

Fordítások

Tartalom

angol: periosteum (en) arab: سِمْحَاق‎ (ar) hn (simḥāq) eszperantó: periosto (eo) finn: luukalvo (fi)

lengyel: okostna (pl) nn német: Knochenhaut (de) nn olasz: percutaneo (it) portugál: periósteo (pt) hn svéd: benhinna (sv) kn

Ragozás

csonthártya ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	csonthártya	csonthártyák
tárgyeset	csonthártyát	csonthártyákat
részes eset	csonthártyának	csonthártyáknak
-val/-vel	csonthártyával	csonthártyákkal
-ért	csonthártyáért	csonthártyákért
-vá/-vé	csonthártyává	csonthártyákká
-ig	csonthártyáig	csonthártyákig
-ként	csonthártyaként	csonthártyákként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	csonthártyában	csonthártyákban
-on/-en/-ön	csonthártyán	csonthártyákon
-nál/-nél	csonthártyánál	csonthártyáknál
-ba/-be	csonthártyába	csonthártyákba
-ra/-re	csonthártyára	csonthártyákra
-hoz/-hez/-höz	csonthártyához	csonthártyákhoz
-ból/-ből	csonthártyából	csonthártyákból
-ról/-ről	csonthártyáról	csonthártyákról
-tól/-től	csonthártyától	csonthártyáktól

csonthártya birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	csonthártyám	csonthártyáim
a te	csonthártyád	csonthártyáid
az ő/ön/maga az önök/maguk	csonthártyája	csonthártyái
a mi	csonthártyánk	csonthártyáink
a ti	csonthártyátok	csonthártyáitok
az ő	csonthártyájuk	csonthártyáik

Gyakoriság

• 5