dákos

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈdaːkoʃ]

Főnév

dákos

1. Erős pengéjű tőr, amivel a vadász a sebágyban szenvedő nagyvadat egy gyakorlott mozdulattal leöli, vagyis a nyúltagyába szúr, amely azonnali halált okoz.
2. Gyilok, tokba vagy botba rejtve viselt tőrszerű fegyver.

Szinonimák

• szarvasgyilok, szarvastőr, tarkozótőr

Ragozás

dákos ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	dákos	dákosok
tárgyeset	dákost	dákosokat
részes eset	dákosnak	dákosoknak
-val/-vel	dákossal	dákosokkal
-ért	dákosért	dákosokért
-vá/-vé	dákossá	dákosokká
-ig	dákosig	dákosokig
-ként	dákosként	dákosokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	dákosban	dákosokban
-on/-en/-ön	dákoson	dákosokon
-nál/-nél	dákosnál	dákosoknál
-ba/-be	dákosba	dákosokba
-ra/-re	dákosra	dákosokra
-hoz/-hez/-höz	dákoshoz	dákosokhoz
-ból/-ből	dákosból	dákosokból
-ról/-ről	dákosról	dákosokról
-tól/-től	dákostól	dákosoktól

dákos birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	dákosom	dákosaim
a te	dákosod	dákosaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	dákosa	dákosai
a mi	dákosunk	dákosaink
a ti	dákosotok	dákosaitok
az ő	dákosuk	dákosaik