dönget

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈdøŋɡɛt]

Ige

dönget

Szólások, közmondások

• nyitott kapukat dönget

Etimológia

döng +‎ -et

Ragozás

dönget ragozása

Főnévi igenév			döngetni
Befejezett melléknévi igenév			döngetett
Folyamatos melléknévi igenév			döngető
Beálló melléknévi igenév			döngetendő
Határozói igenév			döngetve
Ható ige			döngethet
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	döngetek	döngetsz	dönget	döngetünk	döngettek	döngetnek
		Tárgyas	döngetem én téged/titeket döngetlek	döngeted	döngeti	döngetjük	döngetitek	döngetik
	Múlt idő	Alanyi	döngettem	döngettél	döngetett	döngettünk	döngettetek	döngettek
		Tárgyas	döngettem én téged/titeket döngettelek	döngetted	döngette	döngettük	döngettétek	döngették
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	döngetnék	döngetnél	döngetne	döngetnénk	döngetnétek	döngetnének
		Tárgyas	döngetném én téged/titeket döngetnélek	döngetnéd	döngetné	döngetnénk	döngetnétek	döngetnék
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	döngessek	döngess vagy döngessél	döngessen	döngessünk	döngessetek	döngessenek
		Tárgyas	döngessem én téged/titeket döngesselek	döngesd vagy döngessed	döngesse	döngessük	döngessétek	döngessék
Főnévi igenév ragozása			döngetnem	döngetned	döngetnie	döngetnünk	döngetnetek	döngetniük