dajkál

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈdɒjkaːl]

Ige

dajkál

Etimológia

dajka +‎ -l

Fordítások

Tartalom

cigány: szogálinyi (rom)

Ragozás

dajkál ragozása

Főnévi igenév			dajkálni
Befejezett melléknévi igenév			dajkált
Folyamatos melléknévi igenév			dajkáló
Beálló melléknévi igenév			dajkálandó
Határozói igenév			dajkálva
Ható ige			dajkálhat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	dajkálok	dajkálsz	dajkál	dajkálunk	dajkáltok	dajkálnak
		Tárgyas	dajkálom én téged/titeket dajkállak	dajkálod	dajkálja	dajkáljuk	dajkáljátok	dajkálják
	Múlt idő	Alanyi	dajkáltam	dajkáltál	dajkált	dajkáltunk	dajkáltatok	dajkáltak
		Tárgyas	dajkáltam én téged/titeket dajkáltalak	dajkáltad	dajkálta	dajkáltuk	dajkáltátok	dajkálták
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	dajkálnék	dajkálnál	dajkálna	dajkálnánk	dajkálnátok	dajkálnának
		Tárgyas	dajkálnám én téged/titeket dajkálnálak	dajkálnád	dajkálná	dajkálnánk	dajkálnátok	dajkálnák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	dajkáljak	dajkálj vagy dajkáljál	dajkáljon	dajkáljunk	dajkáljatok	dajkáljanak
		Tárgyas	dajkáljam én téged/titeket dajkáljalak	dajkáld vagy dajkáljad	dajkálja	dajkáljuk	dajkáljátok	dajkálják
Főnévi igenév ragozása			dajkálnom	dajkálnod	dajkálnia	dajkálnunk	dajkálnotok	dajkálniuk