Ugrás a tartalomhoz

de Moivre-Laplace-tétel

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈdɛmojivrɛlɒplɒt͡sɛteːtɛl]

Főnév

de Moivre-Laplace-tétel

  1. (matematika) A de Moivre-Laplace tétel a valószínűségszámítás egyik alapvető eredménye, amely kapcsolatot teremt a binomiális eloszlás és a normális eloszlás között. A tétel az egyik első bizonyíték arra, hogy a központi határeloszlás tétel hogyan működik binomiális eloszlások esetében.

Mi a de Moivre-Laplace tétel?

A binomiális eloszlás , ahol a kísérletek száma, pedig az egyedi kísérlet sikerének valószínűsége. Ez az eloszlás azt írja le, hogy ismétlés során hány sikeres esemény fordul elő. Ha elég nagy, a binomiális eloszlás jól közelíthető egy normális eloszlással.

Tétel kimondása

Ha , akkor a következő igaz: ahol:

  • : a standard normális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvénye,
  • : a binomiális eloszlás várható értéke (átlaga),
  • : a binomiális eloszlás szórása,
  • és : a kívánt tartomány határai.

A korrekciót folytonossági korrekciónak nevezzük, ami azért szükséges, mert a binomiális eloszlás diszkrét, míg a normális eloszlás folytonos.

Tétel jelentősége

  1. Kapcsolat a normális és binomiális eloszlás között: A tétel megmutatja, hogy ha elég nagy, a binomiális eloszlás megközelíthető normális eloszlással. Ez jelentősen megkönnyíti a számításokat, különösen nagy értékek esetén.
  1. Számítási egyszerűség: A binomiális eloszlás összetett, ha nagy és értékekkel dolgozunk, mert értékei gyorsan nőnek. A normális eloszlás közelítésével a táblázatok és egyszerű képletek segítségével számíthatunk.
  1. Alkalmazhatóság: A tétel használható bármely eloszlás esetén, feltéve, hogy elég nagy, és nem túl közel 0-hoz vagy 1-hez.

Matematikai háttér

Binomiális eloszlás

A binomiális eloszlás valószínűségi tömegváltozója: ahol , és:

  • : a kombinációs szám, ami az elem közül -féleképpen történő kiválasztás lehetőségét adja meg,
  • : az egyes kísérletek sikerének valószínűsége,
  • : a kudarc valószínűsége.

Normális eloszlás

A normális eloszlás sűrűségfüggvénye: ahol:

  • : az eloszlás várható értéke,
  • : az eloszlás szórása.

Kapcsolat a kettő között

A de Moivre-Laplace tétel azt állítja, hogy ha , akkor a binomiális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvénye közelíthető a normális eloszlás kumulatív eloszlásfüggvényével.

Feltételek a tétel alkalmazásához

  1. Nagyszámúság ( nagy): Általánosan elfogadott, hogy esetén a normális közelítés érvényes, de minél nagyobb az , annál jobb a közelítés.
  1. nem túl szélsőséges: értéke ne legyen túl közel 0-hoz vagy 1-hez. Ha vagy , akkor a binomiális eloszlás erősen aszimmetrikus, és a normális közelítés pontatlan lesz.
  1. Folytonossági korrekció: A diszkrét helyett a folytonos -t használjuk, a korrekcióval.

Példa

Feladat

Egy gyárban 1000 termék közül 60%-nak várhatóan jó a minősége. Mi a valószínűsége, hogy a jó termékek száma 590 és 620 között van?

Lépések

  1. Binomiális paraméterek:
    • , .
  2. Átlag és szórás:
    • ,
    • .
  3. Standardizálás és folytonossági korrekció:
    • Az alsó határ: ,
    • A felső határ: .
  4. Valószínűség meghatározása:
    • ,
    • ,
    • ,
    • .

Eredmény

A jó termékek száma 590 és 620 között lesz kb. 65.83%-os valószínűséggel.

Elméleti háttér

A tétel azon az elven alapul, hogy a binomiális eloszlás növekvő -nel egyre jobban hasonlít a normális eloszlásra, mivel az összegek várható értéke , szórása pedig . Ez a központi határeloszlás tétel egyik korai speciális esete.