dinitrogén-oxid
| Names | |
|---|---|
| IUPAC names | |
| Systematic IUPAC name
Oxidodinitrogen(N—N) | |
Other names
| |
| Identifiers | |
3D model (JSmol) |
|
| 8137358 | |
| ChEBI | |
| ChEMBL | |
| ChemSpider | |
| DrugBank | |
| 2153410 | |
| KEGG | |
PubChem CID |
|
| RTECS number |
|
| UNII | |
| UN number | 1070 (compressed) 2201 (liquid) |
| |
| |
| Properties | |
| N 2O | |
| Molar mass | 44.013 g/mol |
| Appearance | colourless gas |
| Density | 1.977 g/L (gas) |
| Melting point | −90.86 °C (−131.55 °F; 182.29 K) |
| Boiling point | −88.48 °C (−127.26 °F; 184.67 K) |
| 1.5 g/L (15 °C) | |
| Solubility | soluble in alcohol, ether, sulfuric acid |
| log P | 0.35 |
| Vapor pressure | 5150 kPa (20 °C) |
| −18.9·10−6 cm3/mol | |
Refractive index (nD) |
1.000516 (0 °C, 101.325 kPa) |
| Viscosity | 14.90 μPa·s[3] |
| Structure | |
| linear, C∞v | |
| 0.166 D | |
| Thermochemistry | |
| 219.96 J/(K·mol) | |
| +82.05 kJ/mol | |
| Pharmacology | |
| N01AX13 (WHO) | |
| Inhalation | |
| Pharmacokinetics: | |
| 0.004% | |
| 5 minutes | |
| Respiratory | |
| Hazards | |
| GHS labelling: | |
| Danger | |
| H270 | |
| P220, P244, P282, P317, P336, P370+P376, P403, P410+P403 | |
| NFPA 704 (fire diamond) | |
| Flash point | Nonflammable |
| Safety data sheet (SDS) | Ilo.org, ICSC 0067 |
| Related compounds | |
| Nitric oxide Dinitrogen trioxide Nitrogen dioxide Dinitrogen tetroxide Dinitrogen pentoxide | |
Related compounds |
Ammonium nitrate Azide |
Except where otherwise noted, data are given for materials in their standard state (at 25 °C [77 °F], 100 kPa).
| |
Kiejtés
- IPA: [ ˈdinitroɡeːnoksid]
Főnév
- (gyógyszertan) A dinitrogén-oxid (N₂O), közismert nevén kéjgáz, színtelen, enyhén édeskés szagú és ízű gáz, amelyet elsősorban altató és fájdalomcsillapító hatásai miatt alkalmaznak az orvostudományban. Emellett használják iparban hajtógázként, illetve kábítószerként is visszaélések tárgya lehet. Bár sokan könnyedén gondolnak rá szórakoztató vagy ártalmatlan eszközként, a dinitrogén-oxid számos farmakológiai, toxikológiai és környezeti kérdést vet fel.
2. Kémiai tulajdonságai
- Kémiai képlet: N₂O
- Molekulatömeg: 44,013 g/mol
- Olvadáspont: –90,86 °C
- Forráspont: –88,48 °C
- Sűrűség (gázként): 1,977 g/L (0 °C-on, 1 atm nyomáson)
- Oldhatóság vízben: Mérsékelten oldódik
A molekula lineáris szerkezetű, és az oxigénatom a két nitrogén egyikéhez kapcsolódik. Az oxidációs állapot vegyes: a középső nitrogén redukáltabb, a terminális oxidáltabb.
3. Előállítása és előfordulása
A dinitrogén-oxidot laboratóriumi körülmények között gyakran ammónium-nitrát hevítésével állítják elő:
NH₄NO₃ → N₂O + 2H₂O
Fontos megjegyezni, hogy a reakció hőtermelő, és robbanásveszélyes, ha nem kontrollált körülmények között történik. Ipari előállítása is ezen az elven alapul, de szigorúan ellenőrzött technológiákkal.
A természetben kisebb mennyiségben képződik baktériumok által végzett denitrifikáció során, főként talajban és vizes élőhelyeken.
4. Farmakológiai hatások
4.1 Hatásmechanizmus
A pontos hatásmechanizmus nem teljesen tisztázott, de az alábbiakban állnak a legvalószínűbb mechanizmusok:
- NMDA-receptor gátlás: A N₂O blokkolja az N-metil-D-aszpartát receptorokat, melyek a fájdalomérzet és tudatosság szempontjából fontosak.
- GABA-A receptor potenciálás: Hasonlóan más altatószerekhez, a gátló hatású GABA-rendszert fokozhatja.
- Endogén opioid rendszert aktiválja, ami fájdalomcsillapító hatáshoz vezet.
4.2 Hatások időbeli lefolyása
Belélegezve gyorsan felszívódik a tüdőn keresztül, és gyorsan hat – 30 másodpercen belül érzékelhető a hatása. A hatás rövid ideig tart, mivel a gáz hamar kiürül a tüdőn keresztül.
4.3 Hatások
- Analgetikus (fájdalomcsillapító)
- Szorongáscsökkentő
- Diszociatív (elválasztja az érzékelést a tudattól)
- Euforizáló (kellemes érzést kelt – innen a „kéjgáz” elnevezés)
- Enyhe hallucinációkat okozhat
5. Gyógyászati alkalmazások
5.1 Aneszteziológia
A N₂O-t széles körben használják fogászatban és kisebb sebészeti beavatkozások során enyhe altatáshoz, gyakran oxigénnel együtt alkalmazva. Nem önmagában, hanem más altatószerekkel kombinálva ad tartósabb, biztonságosabb hatást.
5.2 Szülészet
Szülés közbeni fájdalomcsillapításra is használják (pl. Entonox formában, 50% N₂O és 50% O₂ keverék), mivel gyors hatású és nem halmozódik fel az anya vagy a magzat szervezetében.
5.3 Egyéb orvosi felhasználás
- Rövid beavatkozások (pl. csontkovácsolás, ízületi ficamok helyretétele)
- Időszakos szorongásoldás, ahol gyors és visszafordítható szedáció szükséges
6. Kockázatok és mellékhatások
6.1 Akut mellékhatások
- Szédülés, hányinger
- Fejfájás
- Tudatzavar, ájulás (nagy dózisban)
- Oxigénhiányos állapot (ha nem elegendő oxigénnel keverik)
6.2 Krónikus hatások
- B12-vitamin inaktiválása: Hosszú távú expozíció meggátolja a metionin-szintáz működését → megaloblasztos anémia és neurológiai zavarok
- Idegrendszeri károsodás: Szüntelen vagy nagy dózisú használat esetén – zsibbadás, koordinációs problémák
- Addikció: Bár fizikailag kevéssé addiktív, pszichés függőség kialakulhat
6.3 Veszélyeztetett csoportok
- Terhes nők (magzati oxigénhiány)
- B12-vitamin-hiányos egyének
- Neurológiai betegségben szenvedők
7. Rekreációs és nem gyógyászati használat
A dinitrogén-oxidot gyakran használják rekreációs céllal:
- Lufikból vagy patronokból belélegezve
- „Whippet”-ként ismert kis fémpatronok formájában
A használat jellemzői:
- Rövid, intenzív eufória (20–60 másodperc)
- Hallucinációk, nevetőrohamok, torz hangérzékelés
7.1 Visszaélés és veszélyei
- Fulladásveszély (zárt térben, oxigénhiány miatt)
- Baleseti kockázat (eszméletvesztés)
- Krónikus neuropathia
- Fagysérülés (ha közvetlenül a patronból lélegezik be)
- Elbutulás, memóriazavar hosszan tartó használat mellett
7.2 Jogi szabályozás
Számos országban korlátozottan szabályozott anyag. Gyakran ipari anyagként szabadon beszerezhető, de rekreációs célú terjesztése, különösen fiatalkorúak részére, több helyen tiltott.
8. Ipari és technológiai felhasználások
- Hajtógáz: Tejszínhabos palackokban (élelmiszeripar)
- Oxidálószer: Rakétahajtóanyagként más vegyületekkel együtt
- Elektronikai ipar: Egyes félvezetőgyártási folyamatokban oxidálószerként
A használat során figyelni kell a szivárgásra és a környezeti hatásokra, mivel az N₂O üvegházhatású gáz.
9. Környezeti hatások
A dinitrogén-oxid egy erős üvegházhatású gáz, amely a szén-dioxidnál kb. 300-szor erősebben járul hozzá a globális felmelegedéshez.
9.1 Fő kibocsátási források
- Mezőgazdaság (műtrágyák, trágyakezelés)
- Talajbaktériumok tevékenysége
- Szennyvízkezelés
9.2 Légköri jelenlét és hatások
- Élettartama: ~114 év
- Közreműködik az ózonréteg lebontásában a sztratoszférában
- Részben természetes, részben antropogén forrású gáz
A nem rendeltetésszerű ipari és rekreációs használat, valamint a mezőgazdasági emissziók csökkentése a környezeti kontroll egyik kulcsfontosságú területe.
10. Munkahelyi biztonság és tárolás
A dinitrogén-oxid nyomás alatt palackozott, ezért robbanásveszélyes. A tárolás során:
- Szellőztetett helyen
- Gyújtóforrástól távol
- Függőleges állapotban
- Csak megfelelő reduktorral alkalmazva
Munkahelyeken a munkahelyi expozíciós határértékeket be kell tartani. Hosszú távú, alacsony koncentrációjú expozíció is veszélyes lehet az egészségre.
11. Történeti áttekintés
- 1772: Joseph Priestley állította elő először
- 1799: Sir Humphry Davy leírta fájdalomcsillapító hatását, és „kéjgáznak” nevezte el
- 1844: Horace Wells fogorvos elsőként próbálta alkalmazni foghúzáshoz
- 20. század: Széles körű alkalmazás a fogászatban, szülészetben, rövid műtétekhez
12. Összefoglalás
A dinitrogén-oxid egy sokoldalúan alkalmazott gáz, amelynek orvosi, ipari és szórakoztató célú felhasználása egyaránt jelentős. Míg az orvosi alkalmazása biztonságos és jól kontrollált körülmények között történik, addig a rekreációs visszaélés és a környezeti kibocsátások komoly veszélyeket hordoznak.
Tudományos és farmakológiai szempontból a dinitrogén-oxid egy különleges fájdalomcsillapító és disszociatív szer, amely még ma is kutatás tárgyát képezi, különösen a B12-vitamin-anyagcserére és az idegrendszerre gyakorolt hatásai miatt.
Fordítások
- dinitrogén-oxid - Értelmező szótár (MEK)
- dinitrogén-oxid - Etimológiai szótár (UMIL)
- dinitrogén-oxid - Szótár.net (hu-hu)
- dinitrogén-oxid - DeepL (hu-de)
- dinitrogén-oxid - Яндекс (hu-ru)
- dinitrogén-oxid - Google (hu-en)
- dinitrogén-oxid - Helyesírási szótár (MTA)
- dinitrogén-oxid - Wikidata
- dinitrogén-oxid - Wikipédia (magyar)
- ↑ [Nitrous oxide]. Degruyter.com
- ↑ IUPAC nomenclature of inorganic chemistry 2005. PDF, p. 317.
- ↑
- Chemical articles with multiple compound IDs
- Multiple chemicals in an infobox that need indexing
- Articles with changed EBI identifier
- Articles with changed DrugBank identifier
- Chembox having GHS data
- Articles containing unverified chemical infoboxes
- Chembox image size set
- magyar szótár
- magyar lemmák
- magyar főnevek
- magyar kifejezések
- hu:Gyógyszertan
- magyar-angol szótár



