Ugrás a tartalomhoz

dinitrogén-oxid

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
dinitrogén-oxid
Nitrous oxide's canonical forms
Nitrous oxide's canonical forms
Ball-and-stick model with bond lengths
Ball-and-stick model with bond lengths
Space-filling model of nitrous oxide
Space-filling model of nitrous oxide
Names
IUPAC names
Nitrous oxide[1] (not recommended)
Dinitrogen oxide[2] (alternative name)
Systematic IUPAC name
Oxidodinitrogen(N—N)
Other names
  • Laughing gas
  • galaxy gas
  • sweet air
  • nitrous
  • nos
  • nang
  • nitrus 
  • protoxide of nitrogen
  • hyponitrous oxide
  • dinitrogen oxide
  • dinitrogen monoxide
  • nitro
Identifiers
3D model (JSmol)
8137358
ChEBI
ChEMBL
ChemSpider
DrugBank
2153410
KEGG
RTECS number
  • QX1350000
UNII
UN number 1070 (compressed)
2201 (liquid)
  • InChI=1S/N2O/c1-2-3 checkY
    Key: GQPLMRYTRLFLPF-UHFFFAOYSA-N checkY
  • InChI=1/N2O/c1-2-3
  • InChI=1/N2O/c1-2-3
    Key: GQPLMRYTRLFLPF-UHFFFAOYAP
  • N#[N+][O-]
  • [N-]=[N+]=O
Properties
N
2
O
Molar mass 44.013 g/mol
Appearance colourless gas
Density 1.977 g/L (gas)
Melting point −90.86 °C (−131.55 °F; 182.29 K)
Boiling point −88.48 °C (−127.26 °F; 184.67 K)
1.5 g/L (15 °C)
Solubility soluble in alcohol, ether, sulfuric acid
log P 0.35
Vapor pressure 5150 kPa (20 °C)
−18.9·10−6 cm3/mol
1.000516 (0 °C, 101.325 kPa)
Viscosity 14.90 μPa·s[3]
Structure
linear, C∞v
0.166 D
Thermochemistry
219.96 J/(K·mol)
+82.05 kJ/mol
Pharmacology
N01AX13 (WHO)
Inhalation
Pharmacokinetics:
0.004%
5 minutes
Respiratory
Hazards
GHS labelling:
GHS03: Oxidizing
Danger
H270
P220, P244, P282, P317, P336, P370+P376, P403, P410+P403
NFPA 704 (fire diamond)
Flash point Nonflammable
Safety data sheet (SDS) Ilo.org, ICSC 0067
Related compounds
Nitric oxide
Dinitrogen trioxide
Nitrogen dioxide
Dinitrogen tetroxide
Dinitrogen pentoxide
Related compounds
Ammonium nitrate
Azide
Except where otherwise noted, data are given for materials in their standard state (at 25 °C [77 °F], 100 kPa).
☒N verify (what is checkY☒N ?)

Kiejtés

  • IPA: [ ˈdinitroɡeːnoksid]

Főnév

dinitrogén-oxid

  1. (gyógyszertan) A dinitrogén-oxid (N₂O), közismert nevén kéjgáz, színtelen, enyhén édeskés szagú és ízű gáz, amelyet elsősorban altató és fájdalomcsillapító hatásai miatt alkalmaznak az orvostudományban. Emellett használják iparban hajtógázként, illetve kábítószerként is visszaélések tárgya lehet. Bár sokan könnyedén gondolnak rá szórakoztató vagy ártalmatlan eszközként, a dinitrogén-oxid számos farmakológiai, toxikológiai és környezeti kérdést vet fel.



2. Kémiai tulajdonságai

  • Kémiai képlet: N₂O
  • Molekulatömeg: 44,013 g/mol
  • Olvadáspont: –90,86 °C
  • Forráspont: –88,48 °C
  • Sűrűség (gázként): 1,977 g/L (0 °C-on, 1 atm nyomáson)
  • Oldhatóság vízben: Mérsékelten oldódik

A molekula lineáris szerkezetű, és az oxigénatom a két nitrogén egyikéhez kapcsolódik. Az oxidációs állapot vegyes: a középső nitrogén redukáltabb, a terminális oxidáltabb.



3. Előállítása és előfordulása

A dinitrogén-oxidot laboratóriumi körülmények között gyakran ammónium-nitrát hevítésével állítják elő:

NH₄NO₃ → N₂O + 2H₂O

Fontos megjegyezni, hogy a reakció hőtermelő, és robbanásveszélyes, ha nem kontrollált körülmények között történik. Ipari előállítása is ezen az elven alapul, de szigorúan ellenőrzött technológiákkal.

A természetben kisebb mennyiségben képződik baktériumok által végzett denitrifikáció során, főként talajban és vizes élőhelyeken.



4. Farmakológiai hatások

4.1 Hatásmechanizmus

A pontos hatásmechanizmus nem teljesen tisztázott, de az alábbiakban állnak a legvalószínűbb mechanizmusok:

  • NMDA-receptor gátlás: A N₂O blokkolja az N-metil-D-aszpartát receptorokat, melyek a fájdalomérzet és tudatosság szempontjából fontosak.
  • GABA-A receptor potenciálás: Hasonlóan más altatószerekhez, a gátló hatású GABA-rendszert fokozhatja.
  • Endogén opioid rendszert aktiválja, ami fájdalomcsillapító hatáshoz vezet.

4.2 Hatások időbeli lefolyása

Belélegezve gyorsan felszívódik a tüdőn keresztül, és gyorsan hat – 30 másodpercen belül érzékelhető a hatása. A hatás rövid ideig tart, mivel a gáz hamar kiürül a tüdőn keresztül.

4.3 Hatások

  • Analgetikus (fájdalomcsillapító)
  • Szorongáscsökkentő
  • Diszociatív (elválasztja az érzékelést a tudattól)
  • Euforizáló (kellemes érzést kelt – innen a „kéjgáz” elnevezés)
  • Enyhe hallucinációkat okozhat



5. Gyógyászati alkalmazások

5.1 Aneszteziológia

A N₂O-t széles körben használják fogászatban és kisebb sebészeti beavatkozások során enyhe altatáshoz, gyakran oxigénnel együtt alkalmazva. Nem önmagában, hanem más altatószerekkel kombinálva ad tartósabb, biztonságosabb hatást.

5.2 Szülészet

Szülés közbeni fájdalomcsillapításra is használják (pl. Entonox formában, 50% N₂O és 50% O₂ keverék), mivel gyors hatású és nem halmozódik fel az anya vagy a magzat szervezetében.

5.3 Egyéb orvosi felhasználás

  • Rövid beavatkozások (pl. csontkovácsolás, ízületi ficamok helyretétele)
  • Időszakos szorongásoldás, ahol gyors és visszafordítható szedáció szükséges



6. Kockázatok és mellékhatások

6.1 Akut mellékhatások

  • Szédülés, hányinger
  • Fejfájás
  • Tudatzavar, ájulás (nagy dózisban)
  • Oxigénhiányos állapot (ha nem elegendő oxigénnel keverik)

6.2 Krónikus hatások

  • B12-vitamin inaktiválása: Hosszú távú expozíció meggátolja a metionin-szintáz működését → megaloblasztos anémia és neurológiai zavarok
  • Idegrendszeri károsodás: Szüntelen vagy nagy dózisú használat esetén – zsibbadás, koordinációs problémák
  • Addikció: Bár fizikailag kevéssé addiktív, pszichés függőség kialakulhat

6.3 Veszélyeztetett csoportok

  • Terhes nők (magzati oxigénhiány)
  • B12-vitamin-hiányos egyének
  • Neurológiai betegségben szenvedők



7. Rekreációs és nem gyógyászati használat

A dinitrogén-oxidot gyakran használják rekreációs céllal:

  • Lufikból vagy patronokból belélegezve
  • „Whippet”-ként ismert kis fémpatronok formájában

A használat jellemzői:

  • Rövid, intenzív eufória (20–60 másodperc)
  • Hallucinációk, nevetőrohamok, torz hangérzékelés

7.1 Visszaélés és veszélyei

  • Fulladásveszély (zárt térben, oxigénhiány miatt)
  • Baleseti kockázat (eszméletvesztés)
  • Krónikus neuropathia
  • Fagysérülés (ha közvetlenül a patronból lélegezik be)
  • Elbutulás, memóriazavar hosszan tartó használat mellett

7.2 Jogi szabályozás

Számos országban korlátozottan szabályozott anyag. Gyakran ipari anyagként szabadon beszerezhető, de rekreációs célú terjesztése, különösen fiatalkorúak részére, több helyen tiltott.



8. Ipari és technológiai felhasználások

  • Hajtógáz: Tejszínhabos palackokban (élelmiszeripar)
  • Oxidálószer: Rakétahajtóanyagként más vegyületekkel együtt
  • Elektronikai ipar: Egyes félvezetőgyártási folyamatokban oxidálószerként

A használat során figyelni kell a szivárgásra és a környezeti hatásokra, mivel az N₂O üvegházhatású gáz.



9. Környezeti hatások

A dinitrogén-oxid egy erős üvegházhatású gáz, amely a szén-dioxidnál kb. 300-szor erősebben járul hozzá a globális felmelegedéshez.

9.1 Fő kibocsátási források

  • Mezőgazdaság (műtrágyák, trágyakezelés)
  • Talajbaktériumok tevékenysége
  • Szennyvízkezelés

9.2 Légköri jelenlét és hatások

  • Élettartama: ~114 év
  • Közreműködik az ózonréteg lebontásában a sztratoszférában
  • Részben természetes, részben antropogén forrású gáz

A nem rendeltetésszerű ipari és rekreációs használat, valamint a mezőgazdasági emissziók csökkentése a környezeti kontroll egyik kulcsfontosságú területe.



10. Munkahelyi biztonság és tárolás

A dinitrogén-oxid nyomás alatt palackozott, ezért robbanásveszélyes. A tárolás során:

  • Szellőztetett helyen
  • Gyújtóforrástól távol
  • Függőleges állapotban
  • Csak megfelelő reduktorral alkalmazva

Munkahelyeken a munkahelyi expozíciós határértékeket be kell tartani. Hosszú távú, alacsony koncentrációjú expozíció is veszélyes lehet az egészségre.



11. Történeti áttekintés

  • 1772: Joseph Priestley állította elő először
  • 1799: Sir Humphry Davy leírta fájdalomcsillapító hatását, és „kéjgáznak” nevezte el
  • 1844: Horace Wells fogorvos elsőként próbálta alkalmazni foghúzáshoz
  • 20. század: Széles körű alkalmazás a fogászatban, szülészetben, rövid műtétekhez



12. Összefoglalás

A dinitrogén-oxid egy sokoldalúan alkalmazott gáz, amelynek orvosi, ipari és szórakoztató célú felhasználása egyaránt jelentős. Míg az orvosi alkalmazása biztonságos és jól kontrollált körülmények között történik, addig a rekreációs visszaélés és a környezeti kibocsátások komoly veszélyeket hordoznak.

Tudományos és farmakológiai szempontból a dinitrogén-oxid egy különleges fájdalomcsillapító és disszociatív szer, amely még ma is kutatás tárgyát képezi, különösen a B12-vitamin-anyagcserére és az idegrendszerre gyakorolt hatásai miatt.


Fordítások