egység

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Jump to navigation Jump to search

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

egység

  1. Olyan mennyiség, melynek többszöröseivel mérjük a többi mennyiséget. Az alapul vett mennyiség. Például a hosszúság mértékegysége a méter.

Etimológia

egy + -ség, a német Einheit szó tükörfordítása

Származékok

Szókapcsolatok

Fordítások


Ragozás

egység ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset egység egységek
tárgyeset egységet egységeket
részes eset egységnek egységeknek
-val/-vel egységgel egységekkel
-ért egységért egységekért
-vá/-vé egységgé egységekké
-ig egységig egységekig
-ként egységként egységekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben egységben egységekben
-on/-en/-ön egységen egységeken
-nál/-nél egységnél egységeknél
-ba/-be egységbe egységekbe
-ra/-re egységre egységekre
-hoz/-hez/-höz egységhez egységekhez
-ból/-ből egységből egységekből
-ról/-ről egységről egységekről
-tól/-től egységtől egységektől
egység birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én egységem egységeim
a te egységed egységeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
egysége egységei
a mi egységünk egységeink
a ti egységetek egységeitek
az ő egységük egységeik